Az erőszakos társadalmakban több a balkezes

Vágólapra másolva!
A balkezes emberek boldogulnak a legjobban a legvérengzőbb társadalmakban - derül ki egy tanulmányból, amely a világ különböző törzseinél vizsgálta a jelenséget. Ez a felfedezés segíthet fényt deríteni arra a rejtélyre, hogy miért maradnak a balkezesek mindig kisebbségben az emberi közösségekben.
Vágólapra másolva!

Egy sereg összetűzéssel járó helyzetben jelent előnyt a balkezesség. A legjobb vívók és bokszolók között sokkal több a balkezes, mint a társadalom többi részében. Az előnyt a meglepetés ereje adja; a legtöbb ellenfél kevésbé készül fel balkezes támadóra.

Ennek azonban ára van. Fejlődésszakértők úgy gondolják, hogy a terhesség vagy a szülés alatti stressz eltérítheti az idegrendszert a "jobbkezes iránytól". A fejlődési stresszel hozzák összefüggésbe a várhatóan rövidebb élettartamot, az alacsony születési súlyt és az ideg- és immunrendszeri rendellenességek nagyobb előfordulási arányát is, tehát a természetes szelekció akár teljes egészében kigyomlálhatná a balkezesség jelenségét.

Vajon a hátrányoknak és előnyöknek ez a kombinációja tartja folyamatosan állandó - bár alacsony - szinten a balkezesek arányát az emberi populációban? A montpellier-i egyetem kutatói, Charlotte Faurie és Michel Raymond úgy vizsgálták ezt a kérdést, hogy nyolc különböző hagyományos társadalmat tanulmányoztak. A törzsekben a balkezesek előfordulásának arányát hasonlították össze a társadalmak halálozási arányával.

A burkina fasói jula nép esetében - amely a vizsgált törzsek közül a legbékésebb - a gyilkossági arány évente 100 ezerből 1 eset, a balkezesek a populáció 3,4 százalékát alkotják. Azonban a venezuelai yanomami törzsnél, ahol évente 1000 emberből 5 erőszakos halál áldozata, a balosok aránya 22,6 százalék. Faurie és Raymond a Proceedings of the Royal Society című lapban tették közzé felfedezésüket. A számok meglehetősen hozzávetőlegesek - ismeri el Faurie. Az adatok nagy része a törzs idősebb tagjaitól származik, akik kényes esetekről nem teljesen az igazságnak megfelelően számoltak be, vagy nem emlékeztek pontosan. Ráadásul csak a kifejezetten emberölési szándékú harcokról beszéltek.

Mindenestre, a tanulmány pontatlanságai ellenére egyértelmű az összefüggés a gyilkossági ráta és a balkezesség között. A balkezesek valóban előnyt kovácsolnak meglepő harcmodorukból a test test elleni küzdelemben. A nyugati társadalmakban, ahol a balkezesek folyamatosan 10%-os arányban vannak jelen, jóval összetettebb a kép. Bár a közelharc itt is létezik, a nagyobb hatótávolságú fegyverek - pisztolyok, bombák - megjelenése bonyolítja a kérdést.

Ám a nyugati sportok rituális összetűzéseinél tapasztaltak megegyeznek a törzsi mintával. A balkezesek a közelharcon alapuló sportokban a legsikeresebbek. Faurie szerint: "A sportolók között jóval több a balkezes. Az ökölvívásban és a vívásban még kiugróbb ez az arány, mint a teniszben, ahol az ellenfelek távolabb állnak egymástól. Az egyéni sportokban, mint például a tornában, pedig a balkezesek aránya ugyanannyi, mint bárhol máshol a társadalomban."