Még sebezhető a visszatérő űrrepülőgép

2005 tavaszán újra szolgálatba áll az amerikai űrrepülőgép-flotta, a Discovery indításával. A NASA mérnökei számos változtatást hajtottak végre a gépeken, de a világűrben történő javítási munkákra egyelőre nincs lehetőség.

Az űrrepülőgép-flotta újraindításának legújabb terveiről nemrégiben hivatalosan is nyilatkozott a NASA. Eszerint a Columbia tragédiáját követő több mint két éves kényszerpihenő után elsőként a Discovery startol (STS-114 jelű küldetés), a jelenlegi tervek szerint 2005. május 12-e és június 3-a között. A Kennedy Űrközpontban jelenleg a két szilárd hajtóanyagú rakéta és a három hidrogén-meghajtású főhajtómű szerelése zajlik, a külső nagy üzemanyagtartály január 5-én érkezik a helyszínre.

A NASA beszámolójából kiderül: amennyiben a Columbia esetéhez hasonlóan megsérülne a szárnyak belépőéle, külső javításra most sem lesz lehetőség. Az űrhajósoknak vész esetén a Nemzetközi Űrállomás nyújthat menedéket.

Változások a külső üzemanyagtartályon

A Columbia tragédiáját követően független szakértőkből álló vizsgálóbizottság (Columbia Accident Investigation Board) elemezte balesetet és annak lehetséges okait. Az elkészült vaskos tanulmányban a baleset elsődleges okaként az egyik szárny belépőélének sérülését jelölték meg. A start során ugyanis a szigetelőhab egy darabja levált a külső üzemanyagtartály felszínéről és megsértette a szárny egy érzékeny pontját. A sérülés lehetővé tette, hogy a leszállás során az űrrepülőgépet körülvevő felhevült levegő beáramoljon a szárny belső szerkezetébe, s szétégesse azt.

A tanulmány egyben rávilágít a NASA súlyos szervezeti és működési hiányosságaira, valamint 29 pontot is felsorol, amelyekben az űrrepülőgép-program fejlesztését javasolja, hogy a jövőben elkerülhető legyen egy hasonló katasztrófa.

A NASA e javaslatok közül alighanem a külső üzemanyagtartály burkolatának átalakításával foglalkozott a legintenzívebben. Amennyiben sikerül minimálisra csökkenteni a burkolóanyag leválása okozta sérüléseket, nem kell a földkörüli pályán bonyolult és még ki nem próbált javításokat elvégezniük az űrhajósoknak. Ennek érdekében a burkolatot melegítő-egységekkel vonták be, amelyek megakadályozzák, hogy jégréteg alakuljon ki rajta, valamint egyéb átalakításokkal is csökkentik a szigetelőanyag leválásának esélyét. A jelenlegi előírások szerint mindössze 14 grammnyi habanyag leválása a megengedett, az átalakításoknak köszönhetően pedig maximum 3,5 gramm burkolóanyag válhat le. Számos teszt alapján ez már nem okozhat komoly sérülést az űrrepülőben.

A szárnyak folyamatos figyelése

A szárny érzékeny részeinek figyelemmel követésére számos kamerát és detektort szereltek fel az űrrepülőgépre. A különösen sérülékeny belépőél mögött több olyan érzékelőt helyeztek el, amely a külső üzemanyagtartályról esetlegesen leváló és a szárnyba becsapódó anyagot észlelné. Maguk az űrhajósok is alaposan, kamerákkal és lézerdetektorokkal ellenőrzik majd a szárnyak belépőéleit a világűrben. Mindemellett földi megfigyelésekkel is nyomon követik és átvizsgálják a Discovery épségét repülése során.

A NASA azonban vonakodik attól, hogy esetleges sérülés esetén az asztronauták űrséta során ellenőrizzék és javítsák a szárnyat. Az STS-114-es repülésig erre minden bizonnyal nem tud felkészülni az űrügynökség. Ha mégis sérülés történne, az asztronauták a Nemzetközi Űrállomást használhatnák menedékként, amíg meg nem érkezik a segítség.

A szárny sérülése esetén a hővédő csempék, valamint a megerősített szén-szén (RCC) panelek szorulhatnak cserére, javításra. Erre földi körülmények között jelenleg nem tudnak a világűrben is megbízhatóan alkalmazható eljárást kifejleszteni a NASA mérnökei. A Discovery küldetése alatt azonban az űrrepülőgép rakterében olyan szerelési teszteket is elvégeznek majd az űrhajósok, amelyek segítségével (valamint a visszahozott minták alapján) a mérnökök ellenőrizni tudják, mennyire helyesek az elképzeléseik.

A Columbia tragédiáját kivizsgáló bizottság előírása szerint a NASA-nak ki kell fejlesztenie egy olyan eljárást, amely alapján a Nemzetközi Űrállomáshoz dokkolt űrrepülőgép sérült szárnyát meg lehet javítani: cserélni vagy különböző anyagokkal pótolni a sérült hővédő csempéket és RCC-paneleket egyaránt. Ez azonban csupán hosszútávon követelmény, így a Discovery startját nem hátráltatja.

A NASA nyilatkozata szerint az űrügynökség csak akkor indítja el a Discovery-t, ha teljesen elkészülnek a külső üzemanyagtartály fejlesztései, valamint minden ellenőrző detektor és kamera is a helyére kerül, hogy a lehető legbiztonságosabbá tegyék a küldetést.

Csengeri Timea