A Vaslady és Marilyn Monroe közös arca

Az agyműködés három különböző fázison keresztül azonosít egy arcot. Az első fázis a fizikai jegyek felmérése. A második szakaszban eldől, hogy ismert vagy ismeretlen az adott arc, míg a folyamat harmadik fázisa nevet ad hozzá.

A University College London kutatói arra a kérdésre keresték a választ, milyen folyamat megy végbe az agyban, miközben felismer egy embert. A kísérletek során Margaret Thatcher és Marilyn Monroe jól ismert arcát alakították át egymásba, és önkéntesek azonosítottak átváltoztatott arcokat. Az eredmények azt mutatták, hogy az agy akkor is egy személyiséget próbál egy archoz kapcsolni, ha az két különböző emberhez tartozó fizikai jegyeket is magán visel. A 60%-nyi Marilyn Monroe és 40%-nyi Margaret Thatcher "keveréket" Marilyn Monroe idősebb arcaként azonosították. Ugyanígy, Margaret Thatcher szexisebb képét vélték felfedezni a 40-60%-os elosztású képben.

Az arcfelismerés 3 fázisa

Az önkéntesek agyműködését fMRI (funkcionális magmágneses rezonancia alapú képalkotás) segítségével figyelték. Azt találták, hogy az egyik alsó nyakszirti agytekervény különösen érzékeny az arcon történő legkisebb fizikai változásra is (mint például a ráncok megjelenésére). Ebben a fázisban történik a fizikai jegyek felmérése.

Egy jobboldali, közvetlenül a fül mögött elhelyezkedő agytekervény (fusiform face area - fuziform arcérzékeny terület) az, amelyik az arc általánosabb értékelését végzi úgy, hogy az agy "arc-adatbázisában" megkeresi, hogy kapcsolódik e hozzá már meglévő adat, azaz ismerős-e a látott kép.

A harmadik aktív régió, az elülső halántéklebeny őrzi az arcokkal kapcsolatos adatokat, így alapvetően fontos a felismerési folyamatban. Ez a terület annál aktívabb volt, minél jobban ismerték a kutatási alanyok a látott hírességeket.

Komplex folyamat

A Nature-ben publikált tanulmány segítheti azoknak a dementiában szenvedő betegeknek a gyógyulását, akik képtelenek arcokat felismerni. A kutatások azt mutatják, hogy ha a felsorolt fázisokból csak egy is rosszul működik - mint a dementia bizonyos fajtáinál - a beteg elveszíti azt a képességét, hogy felismerje a másik embert. Ha viszont tudjuk, hogyan működik a folyamat, a hibás résznél beavatkozhatunk. Egy másik ritka betegség, az "arcvakság" kezelésében is segíthetnek ezek az eredmények. Ezek a betegek saját partnerüket sem ismerik fel, sőt saját tükörképüket sem tudják azonosítani.

Pia Rotshtein, a UCL Neurológai Intézetének kutatója szerint: "Az agyunk beépített mechanizmusok segítségével 'olvas' az arcokban, s ezt a képességet állandóan használjuk. Ha hazamegyünk karácsonyra és az édesanyánk ránk néz, az agyának egy része analizálja az arcunk különböző részeit (például beesett-e vagy telt, jól nézünk-e ki). Közben az agyának másik része ezt a képet összehasonlítja a legutóbb látottal - míg végül az egész folyamat végén megállapítja, hogy híztunk vagy fogytunk, mióta nem találkoztunk."

Jon Driver professzor hozzátette: "Azok a dementiában szenvedő páciensek, akiknek az elülső halántéki agykérgük sérült, nem tudják helyesen megnevezni az embereket. Létezik olyan epilepszia, amit az alsó nyakszirti agytekervény hibás működése vált ki, ahol a betegek nem tudnak különbséget tenni az arcok között, és hibásan kötik ugyanazt a személyt a legkülönfélébb arcokhoz."

Iain Hutchison (Bart and the London NHS) arcsebész nem találja kielégítőnek a fenti kutatási eredményeket: "Az arcfelismerés folyamata rejtélyes és komplex, ezért mindenképpen érdekesek ezek az eredmények. De szerintem alábecsülik a komplexitását azzal, hogy az agynak csak három területét teszik érte felelőssé."