Vágólapra másolva!
Továbbra is folytatja Izlandon az Egyesült Államok szidalmazását Bobby Fischer amerikai ex-sakkvilágbajnok, aki pénteken életének új szakaszát a szigetországban azzal kezdte, hogy becsmérlő kijelentéseket tett volt hazájára.

A reykjavíki tömegtájékoztatási eszközöknek nyilatkozva Fischer egyebek mellett kijelentette: "a zsidók ellenőrzése alatt álló Egyesült Államok a gonosz. Még ők beszélnek a gonosz tengelyéről? Akkor mit lehetne mondani a gonosz szövetségéhez tartozókról, az Egyesült Államokról, Nagy-Britanniáról, Japánról, Ausztráliáról meg a többiekről? Ők tesznek rosszat."

Az egykori sakkfenomén, aki csütörtök este immár izlandi állampolgárként érkezett Reykjavíkban emellett úgy vélte: a sakk "halott".

A 62 éves Fischer kilenc hónapig volt előzetes letartóztatásban Japánban, mert érvénytelen útlevéllel próbált meg bejutni a szigetországba. Ez idő alatt mintegy Damoklész kardjaként lógott fölötte az a veszély, hogy Tokió kiadja őt az Egyesült Államoknak, ahol bűnvádi eljárást indítottak ellene.

A jó harminc éve nemzeti hősként ünnepelt Fischer, aki 1972-ben az éppen Reykjavíkban megrendezett, "az évszázad mérkőzéssorozatán" taszította le a sakkvilágbajnoki trónról a szovjet Borisz Szpasszkijt, 1992-ben azzal vált kegyvesztetté, hogy a Slobodan Milosevic vezette, háborút viselő Jugoszláviát sújtó amerikai gazdasági szankciókból fakadó tilalmi rendelkezéseket megszegve egy sakkparti erejéig a balkáni országba utazott. A 3,3 millió dollár díjazású mérkőzésen egyébként megint csak legyőzte Szapsszkijt.

Fischer ezt követőn már nem tért vissza az Egyesült Államokba, a világot járta, egy ideig Budapesten is élt, miközben sajtónyilatkozataiban nem fukarkodott a hazáját becsmérlő vitriolos megjegyzésekkel. "Tokiói fogságából" az izlandi parlament képviselőnek a jóvoltából szabadulhatott ki. A reykjavíki törvényhozás a hét elején szavazta meg neki az izlandi állampolgárságot, és ennek hatására a japán hatóságok szabadon engedték.

Adam Ereli amerikai külügyi helyettes szóvivő csütörtökön egyébként közölte, hogy Washington nem teszi az irattárba a Fischer-aktát, és igyekszik mindenki számára kielégítő megoldást találni. Fischert azonban ez nem nyugtalanítja. "Amennyire tudom az izlandiakhoz nem érkezett kiadatási kérelem" - mondta, majd áradozott új hazájáról, ahol "az emberek nagyon kedvesek, a levegő tiszta, az ételek ízletesek és oly sok a szabad tér".

Megfigyelők szerint Izlandnak a Fischer-ügy miatt nem kell tartania Washington esetleges megtorló lépéseitől, hiszen jelenleg is tárgyalnak a Keflavikban létesített, a hidegháború idején kulcsszerepet játszott amerikai katonai támaszpont jövőjéről. A két ország egyébként is 53 éve védelmi szerződést kötött egymással. A dokumentum arra kötelezi az Egyesült Államokat, hogy szükség esetén védelmezze meg a szigetországot, amelynek nincs is hadserege.

Az izlandiak többsége el van ragadtatva attól, hogy a sakkzseni szigetükön telepedett le. Egyesek azonban aggódnak amiatt, hogy ha Fischer folytatja antiszemita kirohanásait, az rossz fényt vethet országukra, amely 33 éve éppen a Fischer-Szapsszkij párharcnak köszönhetően került az egész világ figyelmének a középpontjába.