Szimulált világ, szimulált kapcsolatok

A mesterséges lények ugyanúgy önálló magatartást tanúsítanak, mint a népszerű számítógépes játékokat, például a Sims-et, Sims2-t, vagy a Fekete és fehéret benépesítő karakterek. Azzal a legfőbb különbséggel, hogy az Európai Unió hároméves szimulációs projektjének szereplői a tanulás és a fejlődés, az evolúció képességével is rendelkeznek.

A mesterséges társadalom (artificial society) több kutatási területhez, tudományághoz kapcsolódik: komplex rendszerekhez, számítógépes szociológiához, evolúciós programozáshoz, emergencia-elméletekhez. Interdiszciplináris: nyelvészet, fizika, matematika, filozófia, biológia, számítástudomány és szociológia ötvöződik benne. Társadalmi és evolúciós jelenségeket modellező speciális, ágensalapú szimulációs rendszer. A kutatók ágensekkel szemléltetik a valóság jelenségeit; az emergens folyamatok a társadalmi rendszer alsó (mikro) szintjéről indulnak el, és a felsőbb (makro) szinteken (is) éreztetik hatásukat.

A sejtautomatától a genetikus algoritmusokig

Az ötlet felettébb egyszerű, kivitelezése viszont komoly számítási kapacitást igényel. Már a negyvenes években készültek kezdetleges modellek; Neumann János is felvetette az önreprodukáló gép, a sejtautomata gondolatát. Matematikus barátja, Stanislaw Ulam sugalmazta, hogy a papíron, két dimenzióban felépítendő gép (négyzet)rács-rendszeren található sejtek csoportosulása. John Horton Conway rendkívül egyszerű szabályok szerint, kétdimenziós táblaszerű virtuális világban működő Életjátéka (Game of Life) továbbfinomította az eredeti elképzelést.

További információk és képek az Agent Portal oldalain.