Foci műfüvön

Soha nem találnák ki, hol készült el Európa legkorszerűbbnek tartott műfüves futballpályája. Pont ott, ahol általában sokat esik és ezért egész éven át zöld a fű: a skóciai Dunfermline városában, amelynek csapata a skót Premier ligában játszik. Ez év augusztusától a FIFA és az UEFA lehetővé teszi, hogy hivatalos mérkőzést is játszhassanak műfüves pályákon.

Kísérletek már korábban is voltak, ám a labdarúgás vezető szervei a 90-es években betiltották a műfüvet, a játékra nem megfelelő minősége miatt. 1966-ban a houstoni Astrodome-ban debütált, de szinte azonnal meg is bukott. Igaz, afféle végső megoldásként vetették be, mert a teljesen fedett csarnokban nem nőtt igazi fű. Ezt követően még ugyan több amerikaifutball- és baseballpályát láttak el műgyeppel, de sem a nézők, sem a játékosok tetszését nem nyerte el. Európában először Londonban próbálták ki, a Queens Park Rangers futballpályáján, aztán több klub is követte őket, de néhány éven belül valamennyien visszaálltak az igazi gyepre.

Azóta azonban sok minden történt. A Nemzetközi Rögbi Szövetség már 2003-ban engedélyezte a műfüves pályák használatát, a Nemzetközi Teniszszövetséghez hasonlóan. De hát miért kell a futballnak műfű az igazi helyett? Azért, mert ma már sok nagy stadion részben vagy teljesen fedett és a valódi, jó minőségű gyepszőnyeg előállítása a gyenge fény miatt nehéz és drága. Az amszterdami Arenában például évente négyszer kell teljesen kicserélni a gyepszőnyeget. A műfű ezzel szemben legalább tíz évig kitart és a károsodás veszélye nélkül eltávolítható a pályákról, ha a helyzet úgy kívánja. (Más kérdés, hogy a skót labdarúgó-szövetség immár nem engedélyezi a Dunfermline-nak a műfüves pálya használatát a hivatalos meccseken.)

Persze, a műfűgyártásnak is vannak előzményei. A korábbi utánzatok durvák és kemények voltak, gátolták a játékosok mozgását, a labda nem a szokott módon pattogott és csúszott rajtuk, és a hagyományos stoplis cipőt sem lehetett rajtuk használni. Ráadásul a felület annyira durva volt, hogy az elcsúszó játékosok bőre gyakran lehorzsolódott. Azóta a műfűgyártó cégek rájöttek, hogy nem elég "olyan, mintha igazi lenne" kinézetű műfüvet készíteni. Mindent tudniuk kell a valódi fű játék közbeni viselkedéséről, hogy tulajdonságaiban is utánozni tudják. Először is, hogyan viselkedik a műfüvön maga a labda, ha pl. erősen ívben meglövik és bizonyos szögben talajt ér? Az igazi, jó minőségű gyepen pl. a 14 m/s sebességgel és 25 fokos szögben talajt érő labda 10 m/s sebességgel és 17 fokos szögben folytatja útját. Ha nem így teszi, a gyep már nem jó minőségű. A labda viselkedése két tényezőtől függ: attól, milyen magasra pattan fel a labda, és a súrlódástól, mely azt határozza meg, hogyan gurul. Természetes gyepen a leejtett labda a kezdő magasságnak 60-84 százalékára pattan vissza, a guruló labda pedig méterenként 0,5-0,8 m/s sebességgel lassul. Ha ezt sikerül utánozni műfűvel, megvan a megoldás. A másik kulcskérdés a játékosok mozgása, mely igen sokrétű: sprint, gyors megállás, gyors irányváltoztatás, felugrás, becsúszás stb. A legtöbb felület ezt mind nem teszi lehetővé, különösen akkor nem, ha a játékosok stoplis cipőt használnak. Meg kell felelni bizonyos feltételeknek, mint lökéselnyelés, súrlódás, alakváltozás, tapadás.

Forrás: MTI

Többéves kutatómunka eredményeként több műfűgyártó cég is kifejlesztett olyan terméket, mely állításuk szerint szinte mindenben állja a próbát a valódi gyeppel. Az egyik típus kb. 5 cm hosszú polietilén szálakat alkalmaz, melyet szilikonnal enyhén síkosítanak, és gumiszerű műanyag altalajba "ültetik". Aztán az egészet "feltöltik" homok- és gumigranulátum keverékével, mely lehetővé teszi, hogy a szálak egyenesen álljanak és megfeleljenek a kívánatos lökéscsillapításnak és alakváltozási képességeknek. A FIFA által elismert 15 műfűgyártó cég többsége ezt az eljárást alkalmazza. A másik fajta (ilyen a pálya Dunfermline-ben is) megnyújtott polipropilént alkalmaz, egy szivacsszerű anyagot, melynek alapváltozatát gépkocsik lökéscsillapításához fejlesztették ki. Maga a fű itt is síkosított polietilén szálakból áll, de ezek rövidebbek és sűrűbben helyezkednek el, mint az előző típusnál, ezenkívül rövid, spirálszerű szálakkal állnak összeköttetésben egymással, hogy a szálakat egyenesen tartsák. A feltöltést itt 8 mm vastagon, gumigranulátummal oldják meg.

Nemrég a Glasgow Rangers látogatott a Dunfermline otthonába. Őket előzetesen nem izgatta a műfű, bár mindenképpen győzniük kellett, hogy versenyben maradjanak a bajnoki címért. Meg is szerezték a győztes gól, de a meccs után nem voltak túlzottan elragadtatva. Maga a gólszerző "szörnyű"-nek nevezte a műgyepet, melyen nagyon nehéz volt játszani. Tetszik vagy sem, hamarosan hozzá kell szokniuk. Egy UEFA-vizsgálat szerint a műgyep biztonságosabb, mint a valódi. 1000 játékórára vetítve a műgyepen csak 3,2 izom-, illetve ízületi sérülés történt, szemben a valódi gyep 7,6 százalékával.