Vágólapra másolva!
A Racing Santander szurkolói bizonyára szívesen elfelejtenék a 2004-2005-ös szezont, hiszen csapatuk kis híján kiesett az élvonalból. A bennmaradást végül sikerült kivívni, de elégedettségnek ennek ellenére nyoma sem volt a klubnál: a vezetők a nyári szünetben edzőt váltottak (igaz, házon belül), és jó néhány játékost szerződtettek, akik közt találunk több ismert nevet is. Az igazolásokra szükség is volt, hiszen az eddigi kulcsemberek többsége távozott Santanderből.

A santanderi fanatikusok az utóbbi években hozzászokhattak ahhoz, hogy az utolsó fordulóig izgulniuk kell, kedvenceik bennmaradnak-e az élvonalban, vagy alászállnak a másodosztályba. Hamar kiderült, hogy ez a mögöttünk hagyott szezonban sem lesz másként, hiszen a Racing már az ősz végére bebetonozta magát a tabella utolsó harmadába, és a februári edzőváltás dacára sem tudott onnan kikecmeregni.

A minimális célt, a bennmaradást azért sikerült elérni (végül a 16. helyen zártak a zöld-feketék), de a vezetőség már az idény közben kinyilvánította, hogy a jövőben többre vágyik: a klub elnöke, Manuel Huerta Castillo a következő évre a középmezőnyben való megkapaszkodást, három esztendőn belül pedig a nemzetközi kupaszereplés kiharcolását tűzte ki célul a csapat elé.

Az átigazolási időszak elején ennek teljesítése szinte lehetetlennek látszott, hiszen a kulcsemberek többsége távozott a klubtól: az uruguayi Mário Regueiro Valenciába, Javi Guerrero az újonc Celta Vigóhoz, az izraeli Yossi Benayoun pedig Angliába, a West Ham Unitedhez szerződött. Ők voltak a csapat legeredményesebb futballistái az előző bajnokságban - hárman összesen 25 gólt szereztek az együttes 41 találatából.

Pótlásuk nem ígérkezett könnyűnek, hiszen a klub az értük kapott összeg dacára sem dúskál az anyagiakban, a gólerős csatárok, illetve támadó középpályások viszont Spanyolországban sem olcsók. A játékosok előtt azonban egy edzőt kellett találni, mivel a Lucas Alcaraz helyére februárban beugrott Nando Yosu csak a bajnokság végéig vállalta a csapat irányítását, így a kispad gazdátlanul árválkodott. De nem sokáig, hiszen hamar sikerült megtalálni az utódot, ráadásul nem is kellett érte messzire menni, hiszen eddig is a klubnál dolgozott.

Manuel Preciadóról van szó, aki a legutóbbi idényben a csapat sportigazgatója volt, de három éve már edzőként is szolgálta a Racingot. A 48 esztendős szakember eredetileg nem akarta vállalni a feladatot, de az elnök végül meggyőzte őt, így ez a gond megoldódott. Ezután elsősorban olyan játékosokkal igyekezett tárgyalni a vezetőség, akik az elmúlt szezonban nem kaptak elég lehetőséget klubjukban, így örömmel váltanának.

Ilyen például Javi Casquero is, aki mindössze kilenc találkozón jutott szóhoz a Sevilla FC-ben, és a több szereplés reményében igazolt Santanderbe. Stéphane Dalmat is hasonló cipőben járt: csak a találkozók felén játszott a Toulouse FC-ben, az pedig szóba sem került, hogy az őt hazájába kikölcsönzött FC Internazionale számítana rá, így a fiatal irányító egy újabb bajnokságban is kipróbálhatja magát (akárcsak öccse, Wilfred, aki a Grenoble-tól érkezett).N

Náluk jóval nehezebb volt megszerezni Óscar Serranót, aki az előző idény egyik legnagyobb felfedezettje volt: az ifjú balszélső élete első élvonalbeli idényében alapember tudott lenni a remeklő RCD Espanyolban, a barcelonaiak azonban alaposan bevásároltak a nyáron, így könnyű szívvel engedték el Serranót a Racinghoz. Szintén a középpályára érkezett a brazil Felipe Melo, aki az elmúlt fél évet az RCD Mallorcában töltötte, valamint Víctor Vitolo, aki nevelőegyesületét, a CD Tenerifét hagyta ott a cantabriaiak kedvéért.

Azért egy védő is érkezett a Nuevo Sardinero-stadionba (nem csoda, hiszen az előző évben ez a csapatrész sem működött éppen tökéletesen, amit többek között az 59 kapott gól is mutat), aki úgy döntött, inkább játszik Santanderben, mint a másodosztályban. A levantei Pablo Pinillosról van szó, aki a piros-kékeknél viszonylag megbízhatóan teljesített, így csapata kiesése ellenére is marad az élvonalban.

Új csatára azonban egyelőre nincs a csapatnak, pedig szükség lenne rá, hiszen az elmúlt szezonban hét gólig jutott David Aganzón kívül nem maradt olyan játékos az a klubnál, aki megbízhatóan szállítaná a találatokat.

Castillo elnök és Preciado mester első számú kiszemeltje a Dinamo Kijev brazil támadója, Kléber, aki elsősorban a Bajnokok Ligájában nyújtott teljesítményével hívta fel magára a világ (és a Racing) figyelmét: a 21 éves játékos gólt ugyan nem lőtt, de mind a hat csoportmérkőzésen játszott, és 33-szor szabálytalankodtak vele szemben, ami a második legtöbb volt a teljes BL-mezőnyben. Lehet, hogy a Racingnál is erre a tulajdonságára építenek. Ennek bizonyára Stéphane Dalmat örülne a legjobban, aki köztudottan remek szabadrúgáslövő.