Az Empoli az első osztályban is megállja a helyét

Az Empoli FC az előző szezonban (a Genoával együtt) kiemelkedett a másodosztály mezőnyéből, így nem keltett különösebb meglepetést, hogy a toszkán klub magabiztosan jutott fel az élvonalba. Az utóbbi időben ez többször is előfordult a kék-fehérekkel, ám általában csak átszállójegyet váltottak a Serie A-ba, bennmaradniuk nem sikerült. Könnyen lehet, hogy ez idén másként lesz, ugyanis az Empoli remekül kezdte a bajnokságot.

Az Empoli gyakori vendég az olasz labdarúgás első két osztályában, ugyanis a toszkán kiscsapat a Serie A mezőnyében általában nem tud megragadni, a másodosztályból viszont kiemelkedik. Így volt ez a legutóbbi két pontvadászatban is, hiszen a kék-fehérek 2004-ben kiestek az élvonalból, egy évvel később pedig tulajdonképpen könnyedén jutottak vissza az első osztályba.

A csapat a második helyen zárta a Serie B 2004-2005-ös szezonját, és bár ugyanannyi ponttal végzett, mint a harmadik helyezett Torino és a negyedik Perugia, ez csak a gyenge hajrának volt köszönhető. A bajnokság végére látványosan kiengedett az együttes, de meg is tehette, hiszen már hetekkel a zárás előtt biztosította feljutását.

A siker értékét növeli, hogy egy meglehetősen rutintalan szakember irányította az együttest, hiszen a csapat vezetőedzője, Mario Somma mindössze 42 esztendős, és amikor 2004 nyarán, a kiesés után átvette az Empolit, csupán két éve dolgozott felnőttcsapatokkal: első idényében az amatőrbajnokságban szereplő Cavesét, egy esztendővel később pedig a harmadosztályú Arezzót edzette (igaz, utóbbi gárdával megnyerte a Serie C1 küzdelmeit).

Nagyot kockáztatott tehát a klub elnöke, Fabrizio Corsi, amikor Sommát szerződtette a csapat mellé, de hamar kiderül, hogy a presidente jól döntött. A fiatal tréner ugyanis remek, egységes csapatot kovácsolt a gárdából, amely el tudta viselni két legjobb támadója, Antonio di Natale és Tommaso Rocchi távozását.

A góllövéssel azért nélkülük sem volt különösebb gondja a csapatnak, hiszen a "sztárok" távozása után végre több lehetőséget kapott Francesco Tavano alaposan meghálálta edzője bizalmát, ugyanis 19 góllal járult hozzá az Empoli feljutásához. Igaz, Tavanón kívül a támadók nemigen tettek ki magukért, hiszen a házi góllövőlista második helyén a középpályás Ighli Vannucchi zárt kilenc találattal. Ez is bőven elég volt a feljutáshoz, de azt a klub vezetői jól tudták, hogy a bennmaradáshoz több kell, ezért a nyáron mindenképpen csatárt kellett igazolni.

Ez nem tűnt könnyű feladatnak, hiszen a gólerős támadók Olaszországban sem olcsók, az Empoli viszont nem tartozik a különösen jó anyagi helyzetben lévő klubok közé, így - a kiscsapatok többségéhez hasonlóan - elsősorban a kölcsönvételben volt érdemes gondolkodni. Így is tettek az egylet elöljárói, és sikerült is szerezniük két megfelelőnek tűnő támadót egy évre: egy rutinos, sok csatát megért, minden hájjal megkent csatárt és egy fiatal tehetséget.

Előbbi Christian Riganó, aki a Fiorentinától érkezett, mert már az előző idényben sem sok lehetőséget kapott Valerij Bozsinov, Giampaolo Pazzini és Fabrizio Miccoli mellett, és a nyáron Luca Toni érkezésével még reménytelenebb lett a helyzete, így örömmel igazolt egy olyan csapathoz, ahol többet játszhat.

Ha Riganó számára nagy volt a konkurencia, akkor mit szóljon Nicola Pozzi, akinek az AC Milanban Andrij Sevcsenko vagy Filippo Inzaghi voltak a vetélytársai? Már tavaly is kölcsönben játszott (ősszel a Napoliban, tavasszal a Pescarában), most pedig sikerült élvonalbeli csapathoz kerülnie, így ő is felettébb örült a klubváltásnak.

Azért vett is egy csatárt az Empoli, mégpedig Giorgio Noviellót a Lucchesétől, de ő inkább a jövő emberének tekinthető. Persze nem csak támadó játékosokat igazolt a nyáron Somma: a középpályára is érkezett erősítés Matteo Serafini személyében, aki legutóbb a másodosztályú Cataniában szerepelt, ám papíron a Brescia játékosa, és a csatárokhoz hasonlóan szintén csak kölcsönbe engedte el klubja.

Somma mester persze az újakra is számított, de elsősorban a tavalyi sikercsapatra akart építeni, amely teljes egészében együtt maradt, hiszen egyetlen kulcsember sem hagyta el a klubot a holtszezonban. Először úgy tűnt, hogy a tréner terve nem válik be, hiszen a csapat pocsékul kezdte a szezont: az első három fordulóban nem szerzett pontot az együttes.

Az azóta lejátszott kilenc bajnokin viszont öt győzelem, három döntetlen és két vereség a mérleg, így 13 játéknap után az Empoli a táblázat közepén, a tizedik helyen állt. Abban a tekintetben sem változott semmi a tavalyi szezonhoz képest, hogy a gólszerzés továbbra is elsősorban Tavano feladata. Ő pedig igyekszik is megfelelni az elvárásoknak, hiszen már nyolc találatnál jár a bajnokságban.