Vágólapra másolva!
A Portsmouh FC hívei az idény előtt is sejtették, hogy érdekes szezon vár rájuk, hiszen a klub a világ minden szegletéből igazolt labdarúgókat a nyáron, de azt valószínűleg maguk sem gondolták volna, hogy az év végén ismét az a Harry Redknapp ül majd csapatuk kispadján, akit az esztendő elején még árulónak tartottak. A szakvezető azonban békét kötött a klub tulajdonosával, Milan Mandariccsal, és visszatért a Pompeyhoz, feladata pedig a csapat benntartása lesz.

Az egyesület modern kori története óhatatlanul is összekapcsolódott Harry Redknappel, hiszen ő volt az a menedzser, aki a Premier League-be vezette az együttest, és első nekifutásra sikerült is benntartania a legjobbak között. A szakvezető azonban később konfliktusba keveredett a klub tulajdonosával és teljhatalmú urával, Milan Mandariccsal, aki szakmailag tette lehetetlenné Redknapp tevékenységét azzal, hogy előbb menesztette asszisztensét, Jim Smitht, majd hozott egy edzőt a feje fölé Velimir Zajec személyében.

Redknapp így tavaly novemberben lemondott, ami még nem lett volna árulás a Portsmouth FC hívei szemében, de tavasszal elfogadta az ősi rivális Southampton FC ajánlatát, ráadásul a piros-fehér-fekete társulat a kiesés elleni küzdelemben éppen a Pompey legfőbb ellenfele volt.

A történet a Portsmouth számára látszólag happy enddel végződött, hiszen a klub a francia Alain Perrinnel a kispadon végül bennmaradt a legjobbak között, a Southampton pedig Redknapp-pel együtt kiesett. A nyáron aztán Perrin alaposan átalakította a játékoskeretet: megvált a korábbi mester kedvenceinek többségétől, pedig csak a nigériai csatárért, Yakubu Aiyegbeniért kapott jelentős összeget, és hét új játékost igazolt, akik között volt zambiai (Collins Mbesuma), norvég (Azer Karadas), kolumbiai (Jhon Viáfara) és francia (Grégroy Vignal, valamint Laurent Robert) is, az együttes tehát meglehetősen nemzetközi társulattá vált.

Miután azonban az első fordulóban a Pompey simán kikapott a Tottenham Hotspurtől hazai pályán, majd a West Bromwich Albiontól idegenben, a szakvezető úgy vélte, hogy további erősítésekre van szükség, és természetesen a nemzetközi játékospiacon nézett körül. Így aztán újabb idegenlégiósok érkeztek a Fratton Parkba: a portsmouthiak a belga RC Genktől a dán válogatott védőt, Brian Priskét szerződtették, megszerezték az uruguayi csatárt, Darío Silvát a Sevilla FC-től, kölcsönvették a szenegáli Salif Diaót a Liverpool FC-től, és megvásárolták a szerb játékmestert, Zvonimir Vukicot a Sahtar Donecktől.

Aligha túlzás kijelenteni, hogy ezzel minden idők egyik leginternacionálisabb kerete alakult ki: a PFC alkalmazásában összesen 17 különböző nemzet játékosai álltak, és az angol futballközvélemény már-már azért szurkolt, hogy Perrin valamelyik találkozón csupa különböző nemzetiségű labdarúgót küldjön pályára.

Ez végül nem valósult meg, és legközelebb hozzá az első és a harmadik fordulóban jutott az együttes, amikor is kilenc nemzet képviseltette magát a kezdő tizenegyben, de mindig legalább hat különböző nemzetiségű labdarúgó játszott a csapatban. Mindez aligha könnyítette meg az összhangot, és ez az eredményekben is megnyilvánult, hiszen a Portsmouth első tíz mérkőzéséből csak egyet tudott megnyerni, és a kiesőjelöltek közé esett vissza.

A gyengélkedés nyomán először a sportigazgató, Zajec mondott le (természetesen családi okokra hivatkozva), majd nem sokkal később Mandaric a francia mestert is menesztette. A kispadra ideiglenes jelleggel a pályaedző, Joe Jordan ült le, de az igazi cirkusz még csak ezt követően kezdődött: Mandaric ugyanis megkezdte az új szakvezető keresését, és rövid idő alatt eljutott ahhoz a Redknapphez, aki alig több mint egy évvel korábban éppen miatta "menekült el" a Fratton Parkból.

Redknapp menet közben a másodosztályban a Southamptonnal korántsem remekelt, de a Szentek vezetősége természetesen hallani sem akart arról, hogy visszatérjen korábbi egyesületéhez, hiába ajánlott fel a Portsmouth 125 ezer fontos jóvátételt. A tréner azonban megkönnyítette a dolgot azzal, hogy egyszerűen kisétált a St. Mary's Stadiumból, faképnél hagyva munkaadóját, így a Szentek jobb híján elfogadták a Pompey megemelt, 200 ezer fontos ajánlatát, így Redknapp a 16. fordulóban már ismét az élvonalban dolgozhatott.

Azonban most sokkal nehezebb feladatot vállalt el, mint amikor felvitte a csapatot a legjobbak közé, hiszen akkor az általa szerződtetett labdarúgókkal dolgozhatott, most viszont olyanokkal kell foglalkoznia, akiket elődje igazolt le.

A mester egykori focistái közül alig maradt valaki a klubnál, és a legfontosabb szerep közülük a skót Richard Hughesé lehet, aki az angol nyelven kívül még olaszul, franciául és spanyolul is beszél. Mandaric mindenesetre megígérte a régi-új trénernek, hogy a januári átigazolási időszakban ötmillió fontot bocsát a rendelkezésére, és Redknapp kiszemeltjei között van állítólag a veterán francia védő, Marcel Desailly, valamint a skót középpályás, Nigel Quashie - aki éppen Redknappet követte a Portsmouthból Southamptonba...