Rejtélyes erdőtüzek nyomában

Vágólapra másolva!
Egy a közelmúltban megjelent elmélet szerint a hegyomlások, földcsuszamlások következtében olyan geokémiai reakciók játszódhatnak le a talaj felső rétegeiben, melyek képesek lángra lobbantani a növényzetet. Ez magyarázatot adhat számos "rejtélyes" erdőtűz kialakulására.
Vágólapra másolva!

A mind nagyobb számban fellobbanó erdőtüzek keletkezéséért egyre gyakrabban okolható az emberi tevékenység. Az illegális fakitermeléstől az égetéses földművelésig, a vétlen hanyagságtól a szándékos gyújtogatásig számos oka van annak, hogy erdeink lángok martalékává vállnak. Ugyanakkor több természeti jelenség is tüzet okozhat: a villámlás, a tikkasztó forróság vagy egy vulkánkitörés.

Ha az összes lehetséges és ismert kiváltó okot számba vesszük, akkor is maradnak olyan tűzesetek, amelyekre nincs magyarázat. Az amerikai geológiai társaság tavaly novemberi ülésén Allan King geológus olyan elméletet tárt a tudományos közvélemény elé, amely számos rejtélyes erdőtűz keletkezésére választ adhat.

King feltételezése szerint egy-egy hegyomlás vagy földcsuszamlás közben számtalan, a talaj különböző rétegeiben található ásványi szemcse kerül közvetlen kapcsolatba a levegővel, és azonnal oxidálódik. Ha ez elég intenzíven és nagy mennyiségben játszódik le, akkor elegendő hőt tud termelni ahhoz, hogy tűz vagy hosszantartó izzás keletkezzen - véli a kutató. Ez magyarázat lehet arra a jelenségre, amelyet a szemtanúk "lángoló talajként" emlegetnek.

Legutóbb a talajizzást tavaly nyáron észlelték Kalifornia államban, Santa Barbara északi részén. Ott egy közel másfél hektárnyi földcsuszamlást követően pattantak ki a szikrák a talajból. A kivonuló tűzoltók nem tudták lehűteni az izzó földfelszínt. A helyi geológusok napokkal később egy felderítő csapatot indítottak a helyszínre, akik műszereikkel ekkor 3,5 méteres mélységben 300 Celsius-fokot meghaladó hőmérsékletet mértek. A felszín ennél már alacsonyabb hőfokot mutatott. A területet infravörös kamerával is átvizsgálták, hogy ki tudják mutatni az izzás gócpontjait. Gázmintákat véve szén-dioxidot, szén-monoxidot, különféle kéntartalmú gázok és hélium jelenlétét mutatták ki. King, aki részt vett a kutatásban először geotermikus hőforrásra vagy egy mélységi vulkán magmakamrájára gyanakodott, de a gázösszetétel elemzését követően ennek lehetőségét elvetette.

Így maradt a geokémiai magyarázat, melyet alátámasztott az, hogy a talaj kőzeteit nagyrészt olyan kristályos palák alkották, melyek különböző szénvegyületeket és piritet is tartalmaztak. A széntartalmú kőzetek oxigénnel való hirtelen találkozása hasonló spontán tüzeket eredményezhet, mint amilyenek a bányák mélyén is gyakran keletkeznek. King elméletét elsősorban vitaindítónak szánta. Kérte a tanácskozás résztvevőit, hogy számoljanak be róla, ha hasonló esetekkel találkoznának és várja az alternatív elképzeléseket is, melyek magyarázattal szolgálhatnak a rejtélyes természeti jelenségre.

Ladányi László