Spanyolországban előfordult már olyan eset, hogy egy élvonalbeli klub (a Villarreal CF) egy trappista szerzetest fogadott fel annak érdekében, hogy a jeles egyházfi imádkozzon a csapat sikeréért. María Vicente Ferrer atya számára nem volt ismeretlen a futball, hiszen az ötvenes években maga is játszott, éppen a Villarrealban. Az egyesület vezetőinek azért jutott az eszébe, mert saját elmondása szerint anno fohászkodott a Compostela elleni osztályozón volt csapata sikeréért, ami akkor bejött, habár a kiesés elkerüléséhez mégsem volt elegendő, s visszavágó után az együttes végül búcsúzott a legjobbaktól.
Az esetek többségében azonban a mérkőzést követően adnak hálát a jó szereplésért. Az RC Deportivo korábbi edzője, Javier Irureta például 2000-ben szent fogadalmat tett: amennyiben együttese megnyeri a bajnokságot, akkor ő gyalogosan elzarándokol La Corunából Santiago de Compostelába. Nos, a Depor aranyérmes lett, Irureta pedig betartotta szavát, és három nap alatt megtette a 112 kilométeres utat. "Ez az első trófeám, és Galícia számára is az első aranyérem, amit mindenképpen meg kellett köszönni az Úrnak, és ennél méltóbban nem is lehetett volna ezt megtenni" - fejtette ki Irureta, akinek nem kellett egyedül végigmennie az úton: vele tartott ugyanis a klub erőnléti edzője, José Angel Franganillo. A játékosok azonban nem, ők más módját választották erőnlétük fokozásának.