Vágólapra másolva!
Pénteken kezdődik a Davis-kupa idei sorozata a Világcsoportban. A férfitenisz nem hivatalos csapat-világbajnokságán már hetedik éve folyamatosan több mint 130 ország versenyez öt osztályban. A tizenhat csapatos Világcsoport alatt már területi alapon is besorolják az indulókat: megkülönböztetnek Euro-afrikai, Amerikai és Ázsia-óceániai zónát.

A Davis-kupa története 1900 óta íródik, igaz, az első három kiírásban csak az Egyesült Államok és Nagy-Britannia csapata küzdött a harvardi diák, Dwight Filley Davis által felajánlott trófeáért. A világ egyik leghíresebb, legértékesebb sportserlegét, a legendás ezüsttálat legutóbb 2002-ben újították fel, még egy "emeletet" építve a talapzathoz. Így már 110 cm magas a győztesnek járó kupa.

Az idei lesz a 95. sorozat, mert a két világháború alatt és 1901-ben, valamint 1910-ben nem rendezték meg a versenyt. Eddig tizenkét ország iratkozott fel a nyertesek közé, utoljára - tavaly decemberben - a horvátok. A Davis-kupa sikerének az egyik titka valószínűleg a versenyformában keresendő. Nem változott a lebonyolítás 106 éve: három nap alatt öt mérkőzésen (négy egyéni és egy páros a közepén) dől el, ki a jobb. Amíg tétje van egy meccsnek, addig három nyert játszma kell a győzelemhez.

A játékosok gyakran hangoztatják azon véleményüket, hogy módosítani kellene a kiírást. Általában azok kritizálják a jelenlegi rendszert, akik döntőt játszottak az egyik évben, és alig két hónappal később már újra pályára kell lépniük. Az amúgy is zsúfolt versenynaptárban négy Davis-kupa hét van, ami egy teniszezőnek akár 8-10 hetes kiesést jelenthet az ATP-viadalokról. Valóban furcsa helyzet, hogy egy ország decemberben még Davis-kupa-diadalt ünnepel, majd februárban gyakorlatilag kiesik az elitből, és legközelebb szeptemberben küzdhet a visszakerülésért. Az sem szerencsés, hogy előfordulhat, egy válogatott akár két évig nem játszik otthon. A szabály szerint mindig az a pályaválasztó, amely legutóbb a vendég volt a két csapat találkozóján. Ha első mérkőzésről van szó, akkor sorsolással döntenek.

A Davis-kupában 1981 óta van pénzdíj, de azt a nemzeti szövetségek kapják, és egyéni megállapodás kérdése, hogy ki mennyiért játszik. A pénzdíj mellett a Nemzetközi Tenisz Szövetség a részt vevő országoknak (a második zónáig) reklám megváltást fizet. A két tételből 2006-ban 9 millió dollárt meghaladó összeget utalnak Londonból.

Az idén a Világcsoportban a címvédő horvátok rajtolnak a tizenhatos tábla tetejéről. A tavaly játékosként, most már kapitányként is vezér Ivan Ljubicic azért tartja kiemelten fontosnak az osztrákok elleni grazi meccset, mert úgy számol, hogy ha nyernek, akkor a fináléig mindenkit otthon fogadhatnak - az pedig a Davis-kupában hatalmas előny.

A pozsonyi diadal után úgy tűnt, Niki Pilic helyét Goran Ivanisevic foglalja el a kapitányi poszton, de a wimbledoni bajnok végül nem vállalta, így lett Ljubicicből játékos-kapitány. A nyitó napon az osztrákok legjobbja, Jürgen Melzer kezd Mario Ancic ellen, aztán jön Stefan Koubek és Ljubicic. Ők legutóbb öt napja találkoztak Zágrábban, akkor a horvát simán győzött, de ez most Davis-kupa és salakpálya, tehát bármi megtörténhet. Egy esetleges hazai siker mindenesetre komoly meglepetést jelentene.

Buenos Airesben egy tízezres stadionban salakon fogadják az argentinok a svédeket. Bár két nagy múltú csapatról van szó, mindössze másodszor mérkőznek a Davis-kupában. Mats Wilander, a vendégek kapitánya, Thomas Johanssonban és a fiatal Robin Soderlingben bízhat. Talán ha mindketten hoznak egy-egy pontot, akkor lehet esélyük a vendégeknek, mert a dél-amerikaiaknak nem erősségük a páros. Alberto Mancini, aki régi ismerőse Wilandernek, leginkább David Nalbandianban reménykedhet.

Az argentinok évek óta esélyesnek számítanak a Dk-ban, de még nem tudtak nyerni. Tavaly Pozsonyban buktak el az elődöntőben. Az idén nem szerepelhet a csapatban a doppingolás miatt eltiltott Marian Puerta és Guillermo Canas, ráadásul Guillermo Coria és Gaston Gaudio is hiányzik az együttesből.

Érdekesnek ígérkezik a Fehéroroszország-Spanyolország találkozó Minszkben. A vendégeknél lehet a legtöbb, a hazaiaknál pedig a legkevesebb játékosból válogatni a világcsoportos csapatok közül. És mégis Emilio Sanchez négyese nem mehet biztosra, sőt, könnyen úgy járhat, mint egy éve, amikor 4:1-re kikapott címvédőként a szlovákoktól az első fordulóban. Max Mirnyij ugyanis a fedett pálya gyors szőnyegén bárkit képes legyőzni, a párosban pedig még esélyesebbek is a házigazdák.

Az ausztrálok olyan csapattal érkeztek Genfbe, hogy a svájciak még Roger Federer nélkül is a negyeddöntőben érezhetik magukat. Jellemző, hogy a nyolc nevezett játékos közül kettőt jegyeznek az első százban: Stanislas Wawrinkát (51.) és Wayne Arthurst (96.). A vendégeknél Lleyton Hewitt sérülés miatt mondta le a szereplést.

A legizgalmasabbnak talán a franciák hallei fellépése ígérkezik, a 12 ezres csarnokban pont olyan pályán játszanak, mint az Australian Openen, ahol Nicolas Kiefernek és Tommy Haasnak is remekül ment a játék januárban. Persze igaz ez Sebastien Grosjeanra is. Nagy kérdés, hogy a jelenlegi első számú gall, a fiatal Richard Gasquet kezdi-e már visszanyerni a tavalyi formáját, illetve képes-e fejben felnőni a feladathoz.

Az oroszok erős csapattal érkeztek Amszterdamba, és valószínűleg örülnének egy német győzelemnek, mert akkor a nyolc között otthon fogadhatnák a germánokat. Nehéz elképzelni, hogy a hollandok ezt megakadályozhatnák.

Az amerikaiak tavaly hatalmas pofont kaptak Kaliforniában, André Agassival és Andy Roddickkal felállva kikaptak a horvátoktól a nyitó körben. Most a románokat látják vendégül, Agassi helyén James Blake, de megint kemény pálya és Kalifornia. Ennek ellenére emberi számítás szerint kizárható, hogy nem a hazaiak nyernek. A két válogatott 1969 és '72 között háromszor a Davis-kupa döntőjében találkozott, és mindig az amerikaiak győztek. Az ellenkezőjére azóta sem volt példa.

Nehéz helyzetben vannak a szlovákok. A tavalyi finalisták Chilében szerepelnek, és Dominik Hrbaty egyedül nehezen okozhat szenzációt a két olimpiai bajnokot, Fernando Gonsalest és Nicolas Massut pályára küldő hazaiak ellen.

A negyeddöntő párosítása elég egyértelműnek tűnik, de a Davis-kupa pont attól szép, hogy elfelejthetjük a papírformát.

Siklós Erik