Mérnöki atom

Mérnöki becslések szerint ahhoz, hogy nukleáris erővel átvágják a közép-amerikai földszorost, a hirosimainál húszezerszer nagyobb energiájú atomrobbantást kellene végrehajtani.

Szerencsére a Panama-csatorna már jóval az atombomba előtt elkészült, ez azonban nem jelenti azt, hogy az amerikai kormány ne akart volna mérnöki célra atombombát felhasználni. Csaknem meg is tették az 1960-as évek elején, Alaszka érintetlen északnyugati csücskében, hogy helyet alakítsanak ki egy kikötőnek.

A hidegháború éveiben az amerikai kormány (akkori áron) mintegy 750 millió dollárt költött az ún. Plowshare-programra, melynek során számtalan atombombát robbantottak fel a nevadai sivatagban. Nemrég az Észak-karolinai Egyetem (Chapell Hill) egyik tanára, Scott Kirsch könyvet írt erről a végül zátonyra futott hidegháborús ötletről, amelynek során 25 országban mintegy 54 robbantást terveztek. Ez derült ki a kaliforniai Lawrence Livermore Laboratory dokumentumaiból, mely intézményben a programot koordinálták. Az elképzelést az az ötlet vezérelte, hogy "valami jót" is kezdjenek már a bombákkal. A program 1957-től 1974-ig futott, maga Teller Ede is nagy támogatói közé tartozott. Végül is azért nem lett belőle semmi, mert maguk a kutatók sem tudták garantálni, hogy a robbantásból eredő és a légkörbe kerülő radioaktív por nem okoz-e ártalmat.

Kísérleteket persze végeztek, közel száz, felszín közeli robbantást a nevadai kísérleti terepen. A program legnagyobb maradványa a "Sedan" kráter, amelyet egy 1972-es robbantás hozott létre. A kráter manapság turistalátványosság, habár a sugárzási szint még mindig valamivel a megengedett fölött van.