Sürgős reformokra van szükség

Fenntarthatatlan az államháztartás hiányának jelenlegi nagysága, ezért a szükséges reformoknak párosulniuk kell a kiadások jelentős csökkentésével - véli Simor András, a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Gyors, a minőségi közszolgáltatásokat kikényszerítő reformokra van szükség az államháztartás leglényesebb területein - hangsúlyozta Simor András az MTI-nek annak kapcsán, hogy szerdán "Makrogazdasági egyensúly és gazdasági növekedés Magyarországon" címmel szakmai konferenciát tartanak Budapesten, neves hazai és külföldi közgazdászok bevonásával, a Deloitte Zrt. támogatásával

A pénzügyi szakember szerint ellentmondásos helyzetben van a magyar gazdaság, mivel egyik oldalon egy egészségesen működő, jó teljesítményt felmutató magánszféra áll, míg a másik oldalon egy szerkezetében elavult, a kiszolgálás színvonalában a gazdaság mai fejlettségétől és a jogos elvárásoktól messze elmaradó államigazgatás és közszolgáltatási infrastruktúra található.

A szerdai konferencián bemutatják azt az átfogó elképzelést, amelyet három fiatal közgazdász, a CEMI elnevezésű magyar magáncég munkatársai dolgoztak ki és kezdeményeznek a magyar államháztartás rendbetételére.

Simor András, a távirati irodámnak elmondta: a múlt év második felében összállt egy fiatal közgazdászokból álló szakértő csapat, hogy átfogó makrogazdasági elemzést készítsen Magyarországról. A tanulmány fő célja, hogy a 2006-os választások eredményétől függetlenül, szakmailag megalapozott stratégiai makrogazdasági programot alkosson, mely elsősorban a magyar gazdaság növekedési tartalékainak kihasználására irányul és amely korábban hasonló nehézségekkel küzdő európai országok sikeres programjainak tanulságaira épül.

A kezdeményezés támogatására egy tanácsadó testület vállalkozott, amelynek tagjai: Csaba László, egyetemi tanár (Central European University, Budapesti Corvinus Egyetem), a testület elnöke, Chikán Attila egyetemi tanár, volt gazdasági miniszter, Jaksity György, a Concorde Értékpapr Rt. vezérigazgatója, Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Simor András, a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója. A program az ország fenntartható növekedési pályára állítását, a jelenlegi egyensúlytalansági problémák kezelését, illetve középtávon hazánk gazdasági teljesítőképességének regionális élvonalba kerülését célozza meg.

Simor András kiemelte: "Magyarországon elsősorban az a gond, hogy miközben az államháztartás túlméretezett, a költségvetési intézmények, az egészségügy, az oktatás, az igazságszolgáltatás, önkormányzatok, az államigazgatás szolgáltatásainak minősége messze elmarad a kívánatostól, különösen hogy a magyar adófizetők adóterhelése mindemellett igen magas. Ráadásul az állam nem hatékonyan nyújtja ezeket a szolgáltatásokat , így azok az értéküknél jóval többe kerülnek".

Simor András kifejtette: a túlméretezett államháztartás, az ebből fakadó magas adók és magas állami eladósodottság azzal is járnak, hogy gyakorlatilag elvonják a fejlődési forrásokat a magánszférától.

Az elnök-vezérigazgató utalt arra, hogy ebből az ördögi körből minél előbb ki kell törni, mégpedig úgy, hogy az államháztartás alrendszereinek hatékonyságát növelni kell, és egyfajta teljesítménykényszert kell bevinni az állami szolgáltatások területére is, ez már rég megvalósult a magyarországi magángazdaságban.

"Ezekre a lépésekre azért van szükség, mert a magyar gazdasági fejlődés üteme az utóbbi években elmarad a környező országok növekedési rátájától, míg Magyarország a '90-es években a közép-kelet-európai régióban a leggyorsabb GDP-növekedési rátát produkálta, addig az utóbbi időben ez az ütem lelassult" - húzta alá Simor András.

A Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a kitörés során két dolgot párhuzamosan kell megvalósítani. Egyrészt azt, hogy lényegesen javítani kell az állami szolgáltatások szinvonalát és hatékonyságát, így egészségesebben tud fejlődni a magángazdaság és több pénz is marad majd a magyar magángazdaság erősítésére, bővítésére.

Simor András nyugat-európai példákkal igazolta, hogy akár az egészségügy, akár az oktatás terén is vissza lehet és kell fogni a központi költségvetési, illetve az önkormányzati ráfordításokat, a reformnak ki kell terjednie arra, hogy milyen méretű legyen az államilag finanszírozott oktatás és egészségügy.

Néhány példát említve, megítélése szerint a nyugat-európai államokkal összehasonlítva például igen magas a hazai általános iskolákban az egy tanulóra eső oktatók száma, túl nagy az ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma, indokolatlanul nagy az állami gyógyszerkassza által kifizetett támogatások összege, megengedhetetlenül magas a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonulók száma is. Szisztematikusan végig kell nézni tehát mindazt, hogy az államháztartás milyen területein lehet mérsékelni az állami kiadásokat.

Ezzel együtt a Deloitte elnök-vezérigazgatója szerint az állami bevételek beszedését is javítani kell és azt összpontosítva az APEH kezébe kell adni. Napjainkban az adókat az APEH mellett a helyi önkormányzatok is behajtanak, jelentős apparátust tartva fenn erre a célra.

"A magyar gazdaság egyszerűen nem bír el ilyen méretű államháztartást, ez az ország versenyképességét jelentősen rontja, és változtatások nélkül a későbbi években is konzerválhatja a folyamatos lemaradást" - összegezte Simor András.