A tavaly decemberben elfogadott kereskedelmi törvényt már javaslat formájában is sokan támadták. A jogszabálytervezet egyeztetése során három kérdésben - a nyitva tartás, a beszerzési ár alatti értékesítés és a jelentős piaci erővel való visszaélés tilalma - alakult ki komolyabb szakmai vita. Több szakmai szervezet lobbizott azért, hogy a törvény tiltsa be a beszerzési ár alatti értékesítést, ez azonban nem került bele a törvénybe, mivel a beszerzési ár alatti értékesítés a fogyasztóknak kedvező, és tilalma a versenyt jelentősen korlátozná. Ellenőrzése pedig a sok - például akciók, bevezető árak, végkiárusítás - miatt nehézkes. A már elfogadott jogszabály kapcsán pedig több szakmai érdekvédelmi szervezet a köztársasági elnökhöz fordult alkotmányossági aggályaival, kifogásolva a jelentős piaci erő szabályozását. A kifogásokat a köztársasági elnök nem fogadta el, a kihirdetett törvény június 1-jén hatályba lép.
Az új törvény továbbra is keretjellegű jogszabály, azaz a kereskedelmi tevékenység folytatásának legalapvetőbb szabályait rögzíti csak. A részletes feltételrendszert miniszteri rendeletek határozzák meg. Meghatározza a kereskedelmi tevékenységek fogalmát, köztük az ügynöki tevékenységet, az internetes kereskedelmet, a csomagküldést is. Fő szabályként rögzíti, hogy kereskedelmi tevékenység működési engedéllyel rendelkező üzletben folytatható, és meghatározza az üzleti árusítás alóli kivételek alapeseteit.
A jogszabályból két új szabályozási kör érdemel külön figyelmet, a legtöbbet támadott "jelentős piaci erő" fogalmának meghatározása és az ezzel való visszaélés tilalma, valamint az üzletek nyitva tartása.
Tilos a jelentős piaci erővel visszaélni
A kereskedő tárgyalási pozíciójából adódóan képes lehet kirívóan egyenlőtlen jövedelemelosztást kikényszeríteni a beszállítótól, ami nem kizárólag a nagyobb hatékonyságon alapuló jövedelemtöbblet realizálását szolgálja, hanem közvetett módon a kereskedelmi kis- és középvállalkozások piaci pozícióját is hátrányosan érinti. A jelenleg alkalmazott joggyakorlat szerint gazdasági erőfölényes helyzetet általában 30 százalékos érékesítési piaci részesedés felett lehet kimutatni. A disztribúciós folyamatokban a jelentős piaci erőből fakadó piaci jelenségek általában már alacsonyabb, becslések szerint 5-10 százalékot elérő értékesítési piaci részesedés esetén is kimutathatóak.
A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozással szemben a mikro-, kis- és középvállalkozó beszállítók kiszolgáltatott helyzetben vannak. A beszállítói kiszolgáltatottság alapvető oka, hogy míg egy-egy beszállító a kereskedő értékesítési forgalmából töredéknyi részesedéssel rendelkezik, addig az érintett beszállító értékesítésének jelentős hányada történhet egy-egy jelentős piaci erővel rendelkező kereskedelmi vállalkozói hálózatán keresztül. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a kereskedő megkerülhetetlen szerződéskötési partnerré válik a beszállító számára, s a vevő (kereskedő ) egyoldalúan előnyös alkupozícióra tesz szert ez által. Az egyoldalúan előnyös alkupozícióban a beszállító érdekérvényesítési képessége gyenge, ezért kiszolgáltatottá válik. Kiszolgáltatottsága folytán a vevő által diktált árakat kénytelen alkalmazni, ezáltal - jövedelem kiesése folytán - fejlesztési, innovációs lehetőségei lényegesen csökkennek, versenyképessége romlik.
Jelentős piaci erő
A "jelentős piaci erő" a jogszabály megfogalmazásában olyan piaci helyzet, amelynek következtében a kereskedő a beszállítók számára a termékeik végső fogyasztókhoz való eljuttatása során ésszerűen megkerülhetetlen, illetve pótolhatatlan szerződéses partnerré válik, és forgalmi részesedésének mértéke miatt képes a termék, termékcsoport piacra jutását regionálisan vagy országosan befolyásolni.A törvény pontosan körülírja, hogy milyen helyzetet kell jelentős piaci erőnek tekinteni, és tiltja az ezzel való visszaélést. Az indokolás szerint ez védelmet biztosít közvetlenül a mikro-, kis- és közepes méretű beszállítóknak, közvetetten pedig a kisebb méretű versenytársaknak is, hiszen mérséklődik ezek piacról való kiszorulásának veszélye is. A beszállítókat védő rendelkezések a vásárlóknak azonban könnyen jelenthetnek áremelkedést, hiszen pont ezekkel az eszközökkel érhetnek el dömpingárakat a kereskedők.
A jelentős piaci erő akkor áll fenn a beszállítóval szemben, ha az adott vállalatcsoport kereskedelmi tevékenységéből származó előző évi konszolidált nettó árbevétele meghaladja a 150 milliárd forintot, vagy a forgalma alapján megállapítható piaci részesedése a kereskedelmi forgalomból a tíz százalékot.
Piaci előnyös helyzetet teremt az is, ha a piac struktúrája, a vállalkozás piaci részesedése, pénzügyi ereje és egyéb erőforrásai, kereskedelmi hálózatának kiterjedtsége, üzleteinek mérete és elhelyezkedése, kereskedelmi és egyéb tevékenységeinek összessége alapján a kereskedő vállalkozás, vállalatcsoport, illetve beszerzési szövetség a beszállítóval szemben egyoldalúan előnyös alkuhelyzetben van vagy abba kerül.
A beszállítóval szemben jelentős piaci erővel való visszaélésnek minősül:
A jelentős piaci erővel való visszaéléssel kapcsolatos felügyeleti feladatokat a Gazdasági Versenyhivatal látja majd el.
Nyitva tartás
A törvény a nyitva tartással kapcsolatosan továbbra is csak az alapelveket rögzíti. Az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások és a foglalkoztatottak érdekeinek és a Munka Törvénykönyve előírásainak figyelembe vételével a kereskedő állapítja meg. A törvényjavaslat még a munkaszüneti napokon való nyitva tartást korlátozta volna, ez azonban már az elfogadott törvénybe nem került bele. Azt viszont rögzíti a jogszabály, hogy december 24-én minden üzlet csak 14 óráig lehet nyitva. A kereskedő az üzlet nyitvatartási idejét a működési engedély iránti kérelem benyújtásakor köteles bejelenteni a jegyzőnek, s a változást is közölnie kell, az azt megelőző 5 munkanapon beül. Az illetékes önkormányzat jegyzője közérdekből (környezetvédelmi szempontok alapján, a zajterhelés csökkentése érdekében, a lakók életkörülményeinek biztosítása céljából) az üzletek nyitva tartását - este 10 óra és reggel 6 óra között - korlátozhatja. A jegyzőnek lehetősége lesz arra is, hogy veszélyes mértékű zaj esetén megtiltsa vagy korlátozza a hirdetés vagy figyelemfelhívás célját szolgáló eszközök használatát, ha ez az emberek nyugalmát zavarja.