Erősödik az orosz tőke térhódítása

Az orosz tőke külföldi térhódítása egyre nyilvánvalóbb, most éppen a világ legnagyobb acélgyártójában szereznek tulajdont. Az olaj drágulásával egyre gazdagabb oroszokkal biztos, hogy komolyan kell számolni a jövőben.

Egyes megfigyelők egyébként pontosan az orosz tőke térhódításának szempontjából elemzik a luxemburgi Arcelor oroszországi cégfelvásárlását is. Igaz, a fő motívum ott az acélipar konszolidációja, az érintett Szeversztal tulajdonosa, Alekszej Mordasov azonban a részvénycsere során 32,2 százalékhoz jut az Arcelorban. Az Arcelor ezzel a lépéssel akarja elejét venni, hogy az indiai Mittal felvásárolja. A világ legnagyobb acélgyártója persze már jelezte, válaszul ő is vesz egy orosz acélgyártót, a magnyitogorszki gyár a fő esélyes.

Az Arcelor-Szeversztal fúzió nem meglepő azt tudva, hogy a két társaságot többéves együttműködés kapcsolja össze, tavaly együtt indultak az ukrajnai Krivorizssztal privatizációs pályázatán is. Ráadásul beleillik abba a tendenciába, amit nemrég az orosz Pravda vázolt fel. Eszerint a kilencvenes években meggazdagodott orosz iparmágnások két új növekedési területet találtak: a high-techet és a külföldi gyártást. Mindez azért is érdekes, mert az orosz gazdasági terjeszkedésen belül eddig főként az olaj- és a gázipari cégek ügyleteiről lehetett hallani. (Például a Lukoil amerikai töltőállomáshálózat- és finomítóvásárlásairól vagy a Gazprom európai akvizíciós terveiről.)

Egyre több azonban a nem szénhidrogén-ipari befektetés. A Norilszki Nikkel kombinát mögött álló Vlagyimir Potanyin áprilisban közvetve megvásárolta az egyik amerikai high-tech cég 35 százalékát, de 35 százalékot szerzett az amerikai Plug Power üzemanyagcella-fejlesztő társaságból is. Az Oleg Deripaszka által támogatott Ruszal alumíniumóriás a villamosenergia-termelésbe fektetett, előzőleg pedig - egészíti ki a felsorolást a
Kevesebb tudható az orosz cégek külföldi hadiipari gyártásáról, de a 2007-re előirányzott 70 milliárd dolláros orosz védelmi ipari beruházás számottevő része sejthetően a hadiipari bevételek növelését célozza, esetleg partnerországokban folyó gyártással. Roman Abramovics olajmágnás, a leggazdagabb orosz eddig kilógott a sorból, amikor európai futballcsapatot és autóverseny-pályát vett. Most viszont "megkomolyodott": hírek szerint ugyanis szemet vetett a Jevrazholding orosz acélipari társaság 40 százalékára. Igaz, ez belföldi ügylet.

A példáknál többet mond néhány összesített adat: az orosz cégek 2005-ös amerikai befektetései elérték az egymilliárd dollárt, az orosz ipari és energiaügyi miniszter szerint a tendencia erősödik. Viktor Hrisztyenko zászlóshajóként a már említett Szeversztal, a Norilszki Nikkel és a Lukoil céget emelte ki. Még látványosabb az Orosz Központi Bank kimutatása, amely szerint e pénzintézetek közvetlen külföldi befektetései a 2003-as 25,989 milliárd dollárról 2004-re 39,182 milliárdra nőttek. A külföldön hasznosuló orosz tőke jelentős része persze a szovjet utódállamokba érkezik. Nem titkolt szándék, hogy gazdasági eszközökkel orosz ellenőrzés alá vonják a hajdani szovjet erőforrásokat, piacokat.