Még ötven meghökkentő tény a vébéről

Vágólapra másolva!
A FIFA Magazine írása nyomán összegyűjtöttük a focivébék 100 legérdekesebb tényét, rekordját, számadatát - kétrészes sorozatunk első 50 pontjáról már olvashattak a héten. Ha érdekli, hogy kik mondhatják el magukról, hogy négy vébén is gólt lőttek, hogy melyik olasz játékosról terjesztették a II. világháború alatt, hogy meghalt, hogy ki volt az a forrófejű focista, akit már az első percben kiállítottak, vagy hogy melyik válogatott rendelkezik a legjobb gólátlaggal, akkor tartson velünk és tekintse át a második ötvenes adagot!
Vágólapra másolva!

51. Christian Vieri szerezte az olasz válogatott századik gólját a világbajnokságok történetében (ugyanő lőtte a squadra azzurra történetének ezredik gólját is), amikor 1998-ban a Kamerun elleni csoportmeccs 89. percében másodszor mattolta Songo'ót. Egy másik mérföldkő is az olasz támadó nevéhez fűződik, a 2002-es nyolcaddöntőben Dél-Korea ellen szerzett gólja volt a vébék történetének 1900. találata.

52. Az 1950-es futballcsúcson a 35 éves Stanley Matthews számított korelnöknek. Az aranylabdás angol legenda még hét évig szerepelt a válogatottban, és csak 1965-ben akasztotta szögre a stoplist.

53. A magyaroknak a 38-as fináléban két gólt lövő Silvio Pioláról az a hír terjedt el a második világháború alatt, hogy meghalt. Szerencsére később beigazolódott, hogy csak kacsáról volt szó, és az olasz csatárfenomén a világégés után is ontotta a gólokat, mind a válogatottban, mint a bajnokságban, 274 találatával ő a Serie A történetének legjobb góllövője.

54. A szövetségi kapitányok közül egyedül Bora Milutinovic mondhatja el magáról, hogy öt világbajnokságon vett részt, ráadásul ezt öt különböző csapattal hozta össze, 86-ban Mexikóval, 90-ben Costa Ricával, 94-ben az Egyesült Államokkal, 98-ban Nigériával és 2002-ben Kínával, igaz, két ízben nem kellett a kvalifikációval vesződnie, mert a házigazdát irányította. A négy vb-t megjárt edzők névsora is tekintélyt parancsoló: Baróti Lajos, Sepp Herberger (NSZK), Walter Winterbottom (Anglia) és Carlos Alberto Parreira (Brazília, Szaúd-Arábia, Kuvait) tartozik ebbe az illusztris társaságba.

55. Helmut Schön a vébéken 25 mérkőzésen dirigálta az NSZK csapatát, 1966-ban és 74-ben a döntőig (utóbbi esetben az aranyéremig) vezette a Nationalelfet, míg 70-ben a dobogó harmadik fokára állhatott fel. Csak az 1978-as torna jelentett csalódást számára, akkor a német gárda címvédőként nem jutott tovább a középdöntőből.

56. A világbajnokságok legfiatalabb szövetségi kapitánya díj az argentin Juan José Tramutolát illette meg, aki 1930-ban 28 évesen vezette az ezüstéremig a válogatottat, amelyben több játékos is idősebb volt, mint a főnök. A másik véglet Cesare Maldini, aki 2002-ben 70 évesen gardírozta Paraguayt, azaz a csapat nagy része akár az unokája lehetett volna.

57. Öt tréner mondhatja el magáról, hogy két ízben is világbajnoki döntőt játszott csapatával, Vittorio Pozzo (Olaszország, 1934, 38), Helmut Schön (NSZK, 66, 74), Mario Zagallo (Brazília, 70, 98), Franz Beckenbauer (Németország, 86, 90) és Carlos Bilardo (Argentína, 86, 90). Közülük csak Pozzo tudta mindkétszer győzelemre vezetni válogatottját.

58. Az 1950-es jugoszláv csapat szövetségi kapitánya, Milorad Arsenijevic igazi veteránnak számított, ugyanis már az első világbajnokságon, 1930-ben is ott volt, igaz, akkor még játékosként, így ő volt az első, aki mindkét módon feltűnt a mundiálon.

59. A világbajnokságok legjobb gólátlagával Magyarország rendelkezik (2,7), megelőzve Brazíliát (2,2.). A mieink elsősége főleg az aranycsapatnak köszönhető, amely 54-ben öt mérkőzésen 27-szer vette be az ellenfelek hálóját, ami valószínűleg még jó darabig megdönthetetlen rekord lesz. Még három nemzet mondhatja el magáról, hogy meccsenként összejött a kettes gólátlag, Portugália, Németország és Törökország.

60. Az eddigi 644 mérkőzés közül öt olyan volt, amelyen tíz vagy annál több gól született. A legtöbbször az 54-es vb osztrák-svájci negyeddöntőjén készülhettek középkezdéshez a csapatok, Lausanne-ban tucatnyi gólt láthattak a nézők, amelyből hetet szereztek a sógorok, akik később meg sem álltak a bronzéremig. Ugyanezen a seregszemlén a csoportmeccsek során Magyarország 8-3-ra verte az NSZK-t, 1938-ban Brazília jóval szorosabb, de szintén tizenegy gólt hozó találkozón gyűrte le Lengyelországot 6-5-re, a mieink a 82-es, Salvador elleni 10-1-gyel is felkerültek a listára, amelyen helyet kapott a franciák 58-ban aratott 7-3-as diadala Paraguay ellen.