Bokros értekelte a "Gyurcsány-csomagot"

Bokros Lajos figyelemre méltó kísérletnek tartja a Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetének stabilizálására irányuló megszorító intézkedéseket, de a volt pénzügyminiszter nagyobb hangsúlyt helyezne a kiadások csökkentésére a kormány által beharangozott programban.

Bokros Lajos, a Közép-európai Egyetem (CEU) tanára az észak-bácskai Kishegyesen zajló V. Vajdasági Szabadegyetemen pénteken tartott előadásában hangsúlyozta, hogy a magyar kormány által bejelentett intézkedések mértékükben elég jelentősek, de érdemes arról beszélni, hogy amennyiben a bejelentett intézkedések mértékükben elegendőek, akkor szerkezetükben is megfelelőek-e.

Bokros Lajos egyetért azokkal az elemzőkkel, akik szerint jobb lett volna többet "vágni" a kiadási oldalon. Rámutatott arra, hogy a magyar költségvetés "mérete" így is nagyon nagy, ami ugyancsak növekedést gátló tényezőként lép fel.

Bokros megjegyezte: nem biztos, hogy szerencsés növelni olyan költségvetést, amely a nemzeti jövedelem felét újra elosztja, mert ez az inflációs hatás mellett recessziós hatást vált ki. A volt pénzügyminiszter közölte a távirati irodával, hogy "politikai értelemben támogatja, de közgazdasági értelemben nem azonosul" a kormány intézkedéseivel. Kifogásolta, hogy a bejelentett csomagban csak egy érdemi kiadáscsökkentés van: a gáz fogyasztói ártámogatásának megszüntetése. Úgy fogalmazott, hogy "ez se semmi, de kevés".

A volt pénzügyminiszter türelemre intett, szerinte ki kell várni legalább az év végét, mert már a 2007-es költségvetésben tükröződnie kell a kormány által bejelentett intézkedéseknek. "Ha nem tükröződnek, akkor karácsonykor elmondhatjuk, hogy nem sikerült" - szögezte le.

Bokros Lajos majd két és fél órás előadásában nagyobb teret szentelt a szerbiai gazdaság helyzetének (az előadó a szerbiai jegybankelnök tanácsadója). Rámutatott arra, hogy Szerbia kényes politikai helyzetben van: Montenegró különválása nyugodtan ment végbe, de nem biztos, hogy ugyanez lesz a helyzet Koszovó különválása esetén is. Kérdéses, hogyan emészti meg az albánok lakta tartomány elszakadását a szerbiai társadalom. Szerinte az Európai Unió szintjén okozna problémát az, ha a szerb radikálisok hatalomra kerülnének, ezért az igazi kérdés az, hogy a demokraták mennyire tudnak összefogni ennek megakadályozása érdekében.

A volt magyar pénzügyminiszter szerint a milosevici uralom megdöntése óta semmi se történt monopolhelyzetben lévő vállalatok szerkezeti átalakításában. A hatalmas munkaerő-felesleggel működő állami mamutvállalatok pénzelik a nagy pártokat, ezért nem is akarják őket eladni, de nem is tudnak velük szemben fellépni.

Bokros szerint a rendszerváltozás után igazi fordulat akkor következett be a szerbiai gazdaságban, amikor megjelentek az országban a külföldi bankok. Felvetette ugyanakkor azt a kérdést: jó-e az, hogy Szerbiának dinára van, amely az euró mellett egyfajta kiegészítő szerepbe szorult, de facto megtörtént a dinár euróhoz való kötése. Bokros szerint egyedülálló az, hogy Szerbiában a bankok iránti bizalom nagyobb, mint a nemzeti fizetőeszköz iránt: a betétállomány 85 százaléka devizában van, és az emberek sokkal jobban preferálják a devizahiteleket a dinárhiteleknél.

A szakember úgy látja, hogy Szerbiában nagyon gyorsan be lehetne vezetni az eurót, mert a bankrendszer lényegében 250 százalékos tartalékkal bír: minden egyes kibocsátott dinárnak 250 százalékos tartalékfedezettsége van. A külföldön dolgozó közel egymillió szerbiai vendégmunkás évente mintegy ötmilliárd eurót utal át az országba, ez esetenként nagyon nagy felértékelési nyomás alá helyezi a dinárt, ami különösen rossz, amikor a bérek magasak a termelékenységhez képest. Ez rontja az export hatékonyságát, miközben a kivitel a felét sem teszi ki a behozatalnak.

Bokros rámutatott arra, hogy a jelenlegi szerbiai kormány kiváló költségvetési politikát folytat, kicsi a költségvetési deficit, de a költségvetés mérete nagy, homály fedi az önkormányzatok és az egészségbiztosítás helyzetét. A volt magyar pénzügyminiszter a nyugdíjrendszer, az egészségügy és a felsőoktatás reformját tartja Szerbia legsürgetőbb feladatának.