Benedek Dalma önzésének köszönheti sikereit

Benedek Dalma körül nagyot fordult a világ. A Dunaferr SE 24 esztendős kajakosa a július eleji racicei Európa-bajnokságon K-1 500 és 1000 méteren is a dobogó legfelső fokára állhatott fel. Ezzel a pekingi olimpia egyes indulásával kapcsolatban - a képzeletbeli listára - Janics Natasa és Kovács Katalin mellé az ő neve is felkerült.

"Mostanában egyre többen faggatnak a pekingi olimpiával kapcsolatban. Én pedig mindenkit elkeserítek azzal, hogy ennyire előre nem tervezek. Most a szegedi világbajnokság a legfontosabb, hogy később mi lesz, arról fogalmam sincs. Egy szezon leforgása alatt is annyi minden változik ebben a sportágban."

- Ön például pályafutása legnagyobb eredményét érte el a racicei duplázással.
- Igen, bár párosban voltam már világ- és Európa-bajnok is, viszonylag korán. Három évvel ezelőtt kerültem be a felnőtt válogatottba és Paksy Timivel rögtön világbajnokok lettünk ezer méteren. Rá egy évre olimpiai távon Európa-bajnokságot nyertünk, vagyis mindössze két év alatt összejött az, amire sokan évekig várnak. Amikor Timivel nem jutottunk ki az olimpiára, nagyon elkeseredtem. Akkor a családom és a barátaim azzal biztattak, azért nem jött össze az athéni olimpia, mert ez a sportág még nagy dolgokat tartogat a számomra. Nos igazuk lett. Kezdem elhinni, hogy valami elkezdődött az életemben...

- Elkezdődött?! Hiszen tavaly ezer egyesben már második volt a világbajnokságon, vagyis már akkor sikerült az egyes elitbe beférkőznie.
- És akkor nagyon csalódott voltam amiatt, hogy kikaptam Wagnertől. Az idén, amikor a bajnokságon legyőztem Kovács Katit, felsejlett előttem, hogy akkor talán Wagner is verhető lesz a számomra. Valahogy az a bajnoki győzelem megnyugtató volt a számomra. Akkor nem Katit akartam megelőzni, pusztán csak minél jobb időt szerettem volna elérni.

- Mondhatjuk azt, hogy az idénre "beleérett" az egyes mezőnybe?
- Ezer méteren mindenképpen, ötszázon még van mit tanulnom. Ezt annak ellenére mondom, hogy megnyertem az Európa-bajnokságot. Sokan gratuláltak ahhoz, hogy milyen fantasztikus volt a taktikám, pedig teljesen spontán volt minden. Sőt, elkövettem azt a bakit, hogy az ezres győzelem után leeresztettem lelkileg, így a másnapi ötszázas döntőben a hetedik-nyolcadik helyről kellett visszakapaszkodnom. Mentségemre szóljon, ez volt az első olyan világversenyem, amelyen két számot indultam. Ígérem, a szegedi világbajnokságon ezt a hibát már nem követem el.

- Az egyes indulások változtattak valamit a versenyzői mentalitásán?
- Rengeteget. Korábban afféle Terézanyu voltam, mindenkit segítettem, magam elé toltam. Az edzőm, Simon Miklós gyakran cukkolt emiatt. A parton, a magánéletben most is ilyen vagyok, de a vízen megtanultam kibújni a bőrömből. Rájöttem arra, ha valamit el akarok érni ebben a sportágban, itt az ideje, hogy jó értelemben véve egoista legyek. Ez a fajta önzés, a tudatosság, a fegyelem, a kitartás ötvözete az, ami előbbre vitt. És most nagyon motivál, hogy Szegeden lesz a világbajnokság. Az edzéseken Szabó Szilviék rengeteget meséltek a 2002-es Európa-bajnokság hangulatáról. Amikor hallgattam őket, libabőrős lettem és még rátettem egy lapáttal, hogy én is részese lehessek egy hasonló élménynek. Lehet, hogy furán hangzik, de hálás vagyok a sorsnak, hogy annak idején nem jutottam ki az olimpiára, mert előfordulhat, hogy ma már nem kajakoznék. Hihetetlen élmény volt a két győzelem Racicében. Remélem Szegeden ezt még lehet fokozni...