Az európai műszaki textil versenyképes

Vágólapra másolva!
Az Európai Unió országaiban egyre magasabb a textiliparban a műszaki textilgyártás aránya, s Magyarországnak is ezt a tendenciát kell követnie - vélekedett Máthé Csabáné, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület (TMTE) főtitkára egy konferencián.
Vágólapra másolva!

A főtitkár szerint a ruházati termékek gyártásában nem lehet felvenni a tömegesen érkező távol-keleti árukkal a versenyt, a nagy hozzáértést és precíz technikát igénylő műszaki textilek terén azonban Európáé a jövő.

Hozzátette: a műszaki textilnek számító autókárpitok terén például azért lehet versenyképes Európa, mert a terméket szintén gyártó Távol-Keleten az ottani autóipar fel is használja azokat, így abból nem jut Európának.

Ismertetése szerint az unióban átlagosan 26 százalék a műszaki textilgyártás aránya az ágazaton belül, míg a ruházati anyagok gyártása 41 százalékot, a lakástextilek aránya pedig 33 százalékot képvisel. Hangsúlyozta azonban, hogy Németországban már csaknem 50 százalék a műszaki textilek részesedése. Az unió prognózisa szerint a műszaki textilgyártáson belül 2010-ig a legnagyobb arányban a mobiltechnológiában, az ipari technológiában és az építőiparban használt anyagok aránya nő majd.

A mobiltechnológia, az autóipar és az ipar csaknem minden területén használt műszaki textilek közé tartoznak a különböző szűrők, védőruházatok anyagai és a különösen kopásálló anyagok.

Az iparág újdonságaiként, a jövő textíliáiként az antibakteriális, a szagelnyelő, a rovarok, valamint az UV-sugárzás elleni védelmet nyújtó anyagokat említette a főtitkár. Szintén növekvő jelentőségűnek nevezte az autópályák építésénél környezetvédelmi célból használt geotextíliákat, valamint a csecsemők és betegek esetében használható, úgynevezett intelligens ruhákat. Az intelligens ruhákba különböző, a viselő állapotát, életfunkcióit ellenőrző érzékelőt tesznek.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2001 óta szinte a felére csökkenő textiliparon belül a műszaki textilek gyártása csak harmadára esett. Az adatok szerint a 2003-ban még 12,6 milliárd forintot meghaladó teljes ágazati termelés 2005-re 7,7 milliárd forintra csökkent.