Hibázott a moszkvai sakkverseny főbírója

A Moszkvában zajló Tal-emlékverseny második fordulójában a Morozevics-Carlsen játszmában a 16 éves norvég nagymester háromszori tükörkép miatt döntetlent igényelt. Morozevics a döntést a torna holland főbírójára, Geurt Gijssenre bízta, aki a rekonstrukció alapján megítélte a remit. Pár perc múlva kiderült, hogy hibázott, Carlsen kész lett volna a folytatásra, Morozevics azonban már elhagyta a Központi Sakk-klubbot, így maradt a pontosztozkodás...

Sokan kérdezik tőlem, hogy mi a sakkversenyeken a bíró feladata, szerepe. Sportnyelven szólva akár sárga, illetve piros lapot is adhat kirívó szabálytalanság esetén. Például parti közben számítógépes elemzés, vagy egyéb segédanyag igénybevétele azonnal parti vesztést eredményez, beszélgetésért, az ellenfél zavarásáért figyelmeztetni kell a játékost, súlyosabb esetben csökkenteni lehet gondolkodási idejét, vagy növelni a másik sakkozóét, ismétlődéskor akár játszmavesztéssel is lehet súlytani a vétkes felet. Ha egy játékos mobil telefonja játszma közben megcsörren a verseny helyszínén, ez a játékos elvesztette a játszmát.

A bírónak el kell bírálnia a döntetlenigényt, amely lépésismétléssel, az ún. 50 lépéses szabállyal jöhet létre (50 lépésen keresztül nem történik ütés, gyaloglépés), a bonyolultabb eset a tükörkép megítélése. A Morozevics-Carlsen játszmában ketten is hibáztak, hibás volt a 16 éves norvég nagymester igénylése, de még nagyobbat hibázott Geurt Gijssen, aki megítélte a döntetlent. Meglepő a történetben, hogy Morozevics a döntést a főbíróra bízta, nem is vett részt a rekonstrukcióban.

Kétféle tükörképről beszélünk, az egyik esetben az én lépésemmel létrejön, a másik esetben az ellenfél lépésével létrejött az állás, tehát mindig ugyanaz a fél van lépésen! A játszmalapra be kell írni azt a lépést, amivel létrejön a tükörkép (háromszor ismétlődik az állás), a sakkórát le kell állítani, és a döntetlenigényt a bírónak be kell nyújtani. Ha az igénylés korrekt, akkor a játszma azonnal véget ér döntetlen eredménnyel. Ha a döntetlen iránti igény inkorrekt, akkor a bírónak az ellenfél meglevő idejéhez 3 percet hozzá kell adnia. Ezen felül, ha az indokolatlanul igénylő játékosnak az óráján két percnél több gondolkodási ideje van van, akkor a bírónak a felére kell csökkenteni a hátralevő időt, a csökkentés mértéke maximum 3 perc lehet. Ha az igénylőnek egy percnél több, de két percnél kevesebb gondolkodási ideje van, akkor a csökkentés után egy perc gondolkodási időt kell neki meghagyni. Ha az igénylőnek egy percnél kevesebb gondolkodási ideje van, akkor azt a versenybíró nem csökkentheti. Ezután folytatniuk kell a játszmát és az igénylés tárgyát képező lépést meg kell tenni a táblán. A szabálymagyarázat után nézzük a konkrét esetet.

Az első állás világos 39. lépése után jött létre:

39...Ke7 40. Kg3 Kf7 41.Kg4 Ke7 42.Kh4 Kf7 43.Kh3 Ke7 44.Kg2

44...Kf7 45.Fd2 Vb6 46.Fe3

46...Vc7 lépést írta be a játszmalapra Carlsen és igényelte a döntetlent, amit Gijssen hibásan megítélt.

A holland főbíró pár perccel később rájött tévedésére, de nem tudott korrigálni, mert a remit elfogadó Morozevics már elhagyta a versenytermet. Geurt Gijssen a torna hivatalos honlapján maga írta meg az esetet.

Verőci Zsuzsa