Vágólapra másolva!
Nívódíjat kaphatnak majd azok a szakképző intézmények, amelyeknél a tanulók legalább 50 százaléka tartós elhelyezkedést biztosító szakmát szerez. Erről rendelettervezetet dolgozott ki a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, amelynek szövege szerepel a tárca honlapján.
Vágólapra másolva!

A nívódíjra pályázó szakképző intézménynek pályakövetéssel, adatokkal kell bizonyítani, hogy a nála beiskolázott és szakmai vizsgát tett, tovább nem tanuló, tehát munkát vállaló fiatalok legalább 50 százaléka a szakmájában helyezkedett el, 1 éven belül nem váltott szakmát, valamint a pályázat benyújtásakor is dolgozik.

A rendelettervezet szerint évente régiónként legfeljebb öt szakképző iskola, felsőoktatási intézmény részesülhet majd az elismerésben. Ezt követően használhatják a nívódíjas iskola elnevezést, illetve a címmel pénzjutalom is jár. A nívódíjban részesültek listáját évente a Szociális és Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjában teszik közzé. A nívódíj odaítélését oklevél és emléktárgy tanúsítja.

A nívódíj összegére a rendelettervezet azt javasolja, hogy mértéke pályázónként érje el a költségvetési törvényben meghatározott iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés) fajlagos összegének tíz százalékát. A tanulólétszám számításánál a szakképző iskolában a teljes tanulólétszám, felsőoktatási intézményben a felsőfokú szakképzésben résztvevők száma az elnyerhető nívódíj minimális összegének alapja.

Az összeg a nívódíj elnyerésében kiemelkedő szerepet vállaló pedagógusok és dolgozók jutalmazására, továbbképzésére, közös programok, tanulmányutak szervezésére, a szakmai képzés fejlesztésére, könyvtárfejlesztésre fordítható. Felhasználható beruházási célra is, de ehhez a pályázónak beruházási tervet is kell készítenie. Az elnyerhető összeg forrása a Munkaerőpiaci Alap. A képzési alaprész az adott régió részére jóváhagyott decentralizált keretének legfeljebb öt százaléka használható erre.

A rendelettervezet hangsúlyozza, hogy azok az intézmények nyerhetnek majd a pályázaton, amelyek követik az adott térség munkaerőpiaci igényeit, kiépítik, erősítik kapcsolataikat a gazdaság szereplőivel, a munkaügyi és a tanácsadó szervezetekkel. A sikerességhez szükséges továbbá, hogy tanulószerződések, együttműködési megállapodások segítségével gyarapítsák a gyakorlati képzésben résztvevő tanulók, hallgatók számát.

A rendelettervezet indoklása megjegyzi, hogy lassú a képzés munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodása, a képzések tartalmának a gazdaság igényeihez való igazítása. A problémák kezelésére számos intézkedés történt, azonban változatlanul folytak azok a képzések a szakképző intézményekben, amelyekkel a tanulók nem képesek elhelyezkedni.