Megoldást vár az EIB a gázvezeték ügyében

Különböző okokból, de több térségbeli állam is ellenzi, hogy Oroszország és Németország között, az Északi-tenger alatt gázvetezéket építsenek. Az EIB (az EU nonprofit befektetési bankja) nem finanszírozza a beruházást, amíg megegyezés nem születik.

Az EIB-nek nem áll szándékában finanszírozni az északi-tengeri gázvezetéket Oroszország és Németország között mindaddig, amíg a projekt politikai feszültséget okoz a térségben. Amíg Lengyelország, a balti államok és Svédország a gázvezeték építése ellen vannak, az EIB nem hoz döntést a finanszírozásban való részvételéről.

A Szentpétervár melletti Viborgot a németországi Greifswalddal összekötő gázvezeték építéséről még 2005-ben kötött megállapodást az akkori német kancellár, Gerhard Schröder és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Schröder időközben a gázvezeték kivitelezését végző fővállalkozó, a Nord Stream részvényesi tanácsának elnöke lett.

A német Handelsblatt beszámolója szerint az EIB elnöke, Philippe Maystadt kijelentette: "Nem áll módunkban részt venni a projektben, amíg az összes érintett ország megegyezésre nem jut". Az idézetet az EIB hivatalosan is megerősítette.

Hangsúlyozta azonban, hogy szó sincs visszalépésről, csak a döntés elnapolásáról. Ez vonatkozik a befektetés nagyságára is. A lapjelentés szerint az EIB 20-30 százalékban vállalna részt az ötmilliárd euróra becsült kivitelezési költségekben.

A gázvezeték terve Lengyelországban ütközik a leghevesebb ellenállásba. A lengyel kormány mereven elutasítja az orosz-német tervet, mivel attól tart, hogy a jövőben Oroszországnak ennek köszönhetően lehetősége nyílik majd elzárni a gázcsapot. Svédország elsősorban környezetvédelmi aggályokat fogalmazott meg a projekttel szemben.

Az EIB 2005-ben 39 milliárd euró hitelt helyezett ki. A 289,3 milliárd eurós mérlegfőösszeggel rendelkező bank a nemzetközi pénzpiacon vesz fel hiteleket, és azokat fekteti be támogatásra érdemesnek tartott projektekbe.