Továbbra sem született megállapodás az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) az ajánlott éves bruttó keresetnövekedésről. A Népszabadság beszámolója szerint a felek álláspontja először közeledett az október óta tartó béralkuban, de megállapodás továbbra sem született.
Az OÉT ajánlása a munkahely és az ágazati béralkukban bír irányadó szereppel, igaz el lehet tárni tőle. Ha január végéig nincs megállapodás, nincs értelme a további tárgyalásoknak, mert az egyes munkahelyeken addigra már megegyeznek a keresetnövekedésről.
Az OÉT-nek azért is szüksége volna a mielőbbi bérmegállapodásra, mert már az érdekegyeztető tanács léte is veszélybe került. Sólyom László köztársasági elnök szerint olyanok is ülnek a tanácsban, akiknek demokratikus legitimációja megkérdőjelezhető, ezért nem írta alá az OÉT-ről szóló törvényt.
A köztársasági elnök kifogásai pénteken meghozták a tárgyalási kedvet: tegnap a munkáltatók már 4-8 százalékos sávval kezdtek, míg a munkavállalói érdekképviseletek arról beszéltek: számukra csak az elfogadhatatlan, ha a keresetemelési ajánlás a várt - 6,3 százalékos -inflációnál jóval kisebb számot tartalmaz. Aztán a munkáltatókkal folytatott zártkörű eszmecsere után ki is mondták: számukra elfogadható a 6-9 százalékos ajánlás. (Az ajánlás általában a bruttó keresetek emelésére vonatkozik, és többnyire sávos.) Ez azért jelentős engedmény, mert a szakszervezetek most először fogadják el, hogy a nettó keresetek reálértéke csökkenni fog az idén.
A munkáltatók azonban ragaszkodtak a 4-8 százalékos sávhoz, vagyis ahhoz, hogy még a bruttó kereseteknél se határozzák meg az inflációt elérő emelést ajánlásként. Ez a szakszervezetek számára elfogadhatatlan. A tárgyalások jövő héten folytatódnak.