Vágólapra másolva!
A szezon előtt az OGC Nice háza táján még meglehetősen optimista volt a hangulat, hiszen megkezdődött az egyesület új, ultramodern stadionjának az építése, a cél pedig a csapat számára a nemzetközi kupaszereplés kiharcolása volt. Ehhez képest most a gárda az utolsó előtti helyen áll, a legkevesebb gólt szerezte a Ligue 1-ben, és a legutóbbi vereséget követően az elnök, Maurice Cohen le is mondott posztjáról. Lehet, hogy hamarosan az edző, Frédéric Antonetti is követi...

A nizzai klub az egyik legpatinásabb Franciaországban, jelenleg az élvonalban csak két olyan egyesület szerepel, amelyet korábban alapítottak, és a Nice történetében a sikerekben sincsen hiány. Az ötvenes években a gárda három bajnoki címet és két kupagyőzelmet gyűjtött be, az 1959-60-as BEK-ben (amelynek a zárása a nevezetes, glasgow-i döntő volt, ahol a Real Madrid 7-3-ra verte az Eintracht Frankfurtot) a Nice volt az egyetlen csapat, amely le tudta győzni a királyi gárdát. A nizzaiak utoljára az 1997-98-as szezonban szerepeltek a nemzetközi porondon, akkor már másodosztályúként, hiszen hiába nyerték meg a Francia Kupát 1997-ben, egyben ki is estek az élvonalból.

A visszajutás csak 2002-ben jött össze, és ezt követően a klubnak sikerült megkapaszkodnia a Ligue 1 középmezőnyében, az első idényt leszámítva nem voltak kiesési gondjai a csapatnak. Sőt, az előző szezonban a nyolcadik pozícióban zárta a pontvadászatot, ami bíztató jel volt a jövőre nézve, arról nem is beszélve, hogy időközben a város Saint-Isidore városnegyedében megkezdődött a klub új, modern stadionjának az építése. A Grand Stade de Nice-t a tervek szerint 2008 nyarán adják át, vagyis a 2008-2009-es idényt már ott kezdheti a gárda.

Az egyesületnél azt szerették volna, hogy addigra a klub már a francia bajnokság élcsapatai közé tartozzon, így aztán a jelenlegi idényre a célkitűzés a legutóbb elért nyolcadik helyről való előrelépés volt - márpedig ez nagy valószínűséggel a nemzetközi porondot jelentette volna (ha másként nem, az UEFA-Intertotó-kupán keresztül).

Ennek érdekében a nyáron igyekeztek megerősíteni a keretet, a csatársorba megvett Matt Moussilou például az egyesület történetének legdrágább játékosa lett a Lille OSC-nek kifizetett 3,8 millió eurós vételárral. Rajta kívül jött még az RC Strasbourg mali védője, Cédric Kanté, valamint kölcsönbe az AS Monaco utánpótlás-válogatott jobbhátvédje, Olivier Veigneau.

Az eredmények azonban korántsem alakultak a várakozásnak megfelelően. A csapat mestere, Frédéric Antonetti az előző idényhez hasonlóan rendre 4-3-3-as felállásban küldi pályára az együttest, és akárcsak a legutóbbi pontvadászatban, a hátsó alakzatra tulajdonképpen nem lehet panasz. Ugyan az algériai Antar Jahia a szezon közben sérülés miatt kidőlt a sorból, de az ificsapatból felhozott, fiatal nigériai Onyekachi Apammal remekül sikerült őt pótolni, és a nizzaiak 21 forduló alatt eddig mindössze 23 gólt kaptak - csak eggyel többet mint a harmadik helyen álló RC Lens, és kevesebbet, mint a nemzetközi kupaszereplésért küzdő Girondins Bordeaux.

A gólszerzés viszont nagyon nem megy a gárdának, 21 találkozón mindössze 15-ször sikerült bevenni az ellenfelek hálóját, ami a legrosszabb mutató a Ligue 1-ben.

A szakvezetőnek sehogyan sem sikerült megtalálnia az ideális triót a rendelkezésére álló csatárokból, a legnagyobb csalódást azonban kétségtelenül a nyári sztárigazolás, Moussilou okozta. A támadó eddig ugyanis egyetlen gólt sem ért el, pedig csak két összecsapást hagyott ki, igaz, az utóbbi időben már csak csereként számított rá a tréner. Persze a többiek sem villogtak, Bakary Koné és David Bellion is három-három gólig jutott, míg Marama Vahirua egyszer volt eredményes. A hírek szerint Moussilou-tól máris meg akarnak válni, és eladják az AS Saint-Etienne-nek, ami nem meglepő - mint ahogyan az sem, hogy a téli átigazolási időszakban a klub csatárt keresett, és talált is a veterán Lilian Laslandes személyében.

A kilencvenes évek végefelé még a válogatottban is szerepelt focista korábban már játszott Nizzában, és a 2003-2004-es idényben tíz gólt ért el, a jelenlegi pontvadászatban azonban a Bordeaux-ban nem sok lehetőséget kapott, így örömmel fogadta a megkeresést.

A legutóbbi két bajnokin már szerepelt is a kezdők között, de neki sem sikerült betalálnia, mint ahogyan másnak sem, és a szerdai, Toulouse FC elleni hazai vereséggel az együttes nyeretlenségi sorozata tízmérkőzésnyire duzzadt. A meccs után a klub elnöke, Maurice Cohen (aki éppen 2002, azaz a feljutás óta irányítja az egyesületet) lemondott posztjáról, utódja pedig a tulajdonosi kör egy másik tagja, Franck Guidicelli lett.

A hírek szerint egyébként Cohent hamarosan a tréner is követheti, főleg, hogy a hét végén a Nice a listavezető Olympique Lyon vendége lesz, és a legutóbbi két bajnokijukat egyaránt elveszített lyoniak egy nagy gólarányú győzelemmel kilábalhatnak a minikrízisből - a nizzai szurkolókat viszont még jobban elszomoríthatják.