Csillagrengések és exobolygók - konferencia Magyarországon

Vágólapra másolva!
Március 12-én "CoRoT Űrtávcső - út a csillagok belsejébe és új világok felé" címmel nemzetközi konferenciát tartanak hazánkban. A rendezvényt a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete bonyolítja le.
Vágólapra másolva!

A konferencia nagyratörő címe jól jellemzi a nemrég felbocsátott új űrteleszkóp, a CoRoT feladatait. A szonda 2006. december 15-én startolt Bajkonurból. Elnevezése a Convection Rotation and planetary Transits, azaz a konvekció, tengelyforgás és bolygóátvonulás szavak kezdőbetűiből áll össze. Ezek fedik le a program két fő területét: a csillagok viselkedésének tanulmányozását, illetve a csillagok előtt áthaladó exobolygók keresését és vizsgálatát.

A Francia Nemzeti Űrügynökség (CNES) vezetésével nemzetközi összefogás keretében megvalósuló program fontos állomásához érkezett: a kalibrációs feladatok végeztével 2007. február 3-án megkezdődtek a tudományos mérések. Ez ad aktualitást a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetében március 12-én tartandó CoRoT-napnak. A Magyar Asztroszeizmológiai Csoport Dr. Paparó Margit vezetésével 2005 eleje óta vesz részt a CoRoT fotometriai előkészítő munkájában. A csoport a Magyar Űrkutatási Irodán keresztül ESA társult tagországaként csatlakozott a programhoz.

A CoRoT Nap keretében az MTA Csillagászati Kutatóintézetében délelőtt 9 órakor kezdődő előadásokon hazai kutatók, valamint francia és olasz kollégáik foglalják össze a Magyar Asztroszeizmológiai Csoport kétéves tevékenységét.

Az CoRoT űrteleszkóp a csillagok belsejét vizsgálja, a bennük terjedő hanghullámok okozta
felszíni fényváltozások megfigyelésével. Az eljárás a Föld belsejét vizsgáló szeizmológiával rokon, ezért nevezik asztroszeizmológiának. "Saját Napunk múltját és jövőjét ismerhetjük meg e projekt révén" - mondta Paparó Margit, a csoport vezetője az MTI-nek.

A csillagok belső szerkezetének vizsgálata a bennük terjedő rengéshullámokkal rávilágít, hogyan változik a magból kiindulva a nyomás, a sűrűség és a kémiai összetétel a felszín felé. Következtetni lehet a hőmérsékleti viszonyokra és a csillagbelsőben zajló mozgásokra. Az eltérő korú csillagokat tanulmányozva pedig Napunk múltbeli és jövőbeli viselkedésére következtethetünk. A program keretében első lépésként 50 fősorozati, ezen belül kiemelten 10 darab, +6 és +9 magnitúdó közötti fényességű, főleg A, F, és G színképosztályú, tehát a Naphoz hasonló, illetve forróbb égitestet tanulmányoznak részletesen.

A COROT kutatásainak másik fontos területe a Naprendszeren kívüli bolygók keresése és tanulmányozása. Első célpontjai 12 ezer +12,0 és +15,5 magnitúdó közötti fényességű, F és M színképtípusú, a Naphoz hasonló, illetve nála kisebb tömegű csillagok lesznek. Ezek körül jó eséllyel keringhetnek exobolygók, amelyek ideálisan vizsgálhatók a CoRoT műszereivel.

Forrás: ESA

Fantáziarajz arról, amint a CoRoT egy távoli exobolygó átvonulását figyeli meg csillaga előtt (ESA)

Az exobolygók okozta fedések megfigyelésekor, amikor a planéta csillaga előtt halad el a Földről figyelve, a csillag fényessége változik, és ebben 1/300-ad nagyságú eltéréseket is ki lehet majd mutatni. Ezzel a Földnél két-háromszor nagyobb planéták vehetők észre - szemben a korábbi programokkal, amelyek a Jupiterhez hasonló exobolygókat tudták csak kimutatni. A CoRoT eredményei későbbi űrprogramok számára is fontos tapasztalatokkal szolgálnak. Ilyen például az ESA DARWIN projektje, amely egy 4-5 űreszközből álló flotillával keres majd olyan exobolygókat, ahol az élet lehetséges.

Kereszturi Ákos