Lyukas sajthoz hasonlít Magyarország

Vágólapra másolva!
A magyarországi szénhidrogén-kutatásnak az elmúlt évek termelés-visszaesésének a megállítása lehet a célja. Bár elképzelhető az is, hogy vannak még fel nem fedezett óriás mezők, azonban ennek esélye kicsi - vélik a Mol szakemberei, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy Magyarországon annyi kutatófúrást végeztek már, hogy az országot lyukas sajthoz lehet hasonlítani. Egy fúrás költsége egyébként minimum 1 milliárd forint.
Vágólapra másolva!

Magyarországon az elmúlt 70 évben 8500 kutatófúrást végeztek, és az ország 80 százalékát már felmérték szénhidrogén-lelőhelyek után kutatva. Ezért nyugodtan kijelenthető, hogy ilyen tekintetben jól felmérték már az országot.

Ez egyébként az egész világra elmondható, hiszen a Földön már nincsen olyan nagyobb hely, amelyről semmilyen információja ne lenne a kutatás-feltárást végző cégeknek - mondta Sőreg Viktor, a Mol északkeleti kutatás-termelési régió igazgatója. Ennek ellenére elképzelhető, hogy van még olyan ismeretlen mező amelynek készletéből akár egész Magyarország gázellátása megoldható, de ennek esélye 10 százalék körül van - mondta az [origo]-nak Holoda Attila, a Mol magyarországi és közép-európai kutatás-termelés igazgatója. A Mol egyébként 20 százalék alatti találati arányú területtel nem is foglalkozik.

Ennek ellenére az elmúlt években folyamatosan csökkent a kitermelés. A visszaesést jó esetben csak megállítani lehet, megfordítani nem - vélik a Mol vezető kutatói. Márpedig ha valakik igencsak jól ismerik az ország geológiai adottságait, azok vélhetően a Mol szakemberei, hiszen a Mol elődje, az OKGT még a teljes országban tarthatott kutatásokat. A földek egy részéről a rendszerváltás után átalakult társaságnak le kellett mondania, annak érdekében, hogy verseny alakulhasson ki.

A Mol azonban még így is 29 kutatási területtel rendelkezik az országban, ami majdnem 50 százaléka az összes magyarországi kutatási blokknak. A társaságnak 121 termelőmezője, 16 várhatóan termelésbe állítható területe, 12 szünetelő vagy felszámolás alatt álló és 6 kérdéses státusú mezője van. A Mol 2007-ben a tavalyinál 5-6 százalékkal kevesebb, 870 ezer tonna kőolajat termel ki Magyarországon, míg a kutatási eredményeknek köszönhetően a földgáztermelés nő, és eléri a 2,6-2,8 milliárd köbmétert a tavaly 2,5 milliárddal szemben.

Forrás: [origo]

A Mol az elmúlt 6 évben évente 8-12 milliárd forintot költ kutatásra Magyarországon. Ebben az időszakban mintegy 50 fúrást végzett a társaság Magyarországon, s ebből 24 volt sikeres. A Mol azt reméli, hogy 2007-ben 900-950 ezer tonna olaj-egyenértékű szén-hidrogént talál. (Az olajegyenérték azt jelenti, hogy ez a mennyiség olajat és a gázt is tartalmaz, mivel ezek együtt találhatóak egy-egy lelőhelyen.)
Egy kutatási fázis általában 4-6 év, de elérheti a 8 évet is akkor, ha a cégek hosszabbítást kérnek és kapnak. Ez abban az esetben fordulhat elő, ha egy adott időben az eladási árak nem teszik gazdaságossá a kutatást vagy az azt követő kitermelést.

Magyarországon 70 éve végeznek szénhidrogén-kutatást, az első sikeres - ipari mennyiségű olajat és gázt feltáró - fúrás 1937. november 27-én volt, s azóta fúrtak összesen 8500 kutat. Ebből egyébként a legsikeresebb lelőhelyen, Algyőn például több mint 1000 található.

A legtöbb kutatást az 1950-es és 1970-es évek között végezték Magyarország, és ebben az időszakban volt olyan év is, amikor összesen 500 kilométert fúrtak. Mostanában viszont 30-80 kilométer az összes éves fúrási mennyiség. Ez egyébként nem is véletlen, hiszen a kutatási eszközök közül a fúrás a legdrágább tevékenység. Amíg ugyanis egy felszíni mérés néhány 10 millió forintba kerül, addig egy többdimenziós szeizmikus mérés már 500 millió, de akár 1 milliárd forint is lehet. A fúrás szinte minden esetben legalább dupla olyan drága, mint a legdrágább szeizmikus mérés, és legalább 1 milliárd forintba kerül.

Forrás: [origo]

Nem véletlen tehát, hogy minden olajtársaság jól meggondolja, hogy mikor és hol fúr. Ez azonban a szocialista gazdaság idején másképpen volt, hiszen akkor a fúrásra szakosodott társaságoknál nem a sikeres fúrás volt a cél, hanem az, hogy minél többet haladjanak a föld mélye felé.

Magyarországon a sikeres fúrások aránya 30-40 százalék több évre visszamenőleg, de a jobb területeken eléri a 60-80 százalékot is. Ezt az arányt egyébként más országokéval nem nagyon lehet összehasonlítani, hiszen a sikeresség teljesen eltérő területenként. A tengerek alatt lévő területeknél például egyszerűbb dolga van a geológusoknak, ezt mutatja az is, hogy a Mexikói-öbölben az átlagos sikerességi arány eléri a 75 százalékot is.