Bővülhet a könnyített engedélyes szakmák listája

A kormány negyedévente felülvizsgálja a magyar munkaerőpiac helyzetét, a vizsgálat eredményei alapján pedig módosítja azoknak a szakmáknak a listáját, amelyekben könnyített módon adható engedély az unió legújabb tagországaiból érkező román és bolgár munkavállalóknak. A szociális tárca  elkészítette az erről szóló legújabb határozatijavaslat-tervezetét.

Románia és a Bolgár Köztársaság január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. A két új tagállam állampolgárai előtt hazánk ütemezett módon nyitotta meg a munkaerőpiacát. Ez azt jelenti, hogy a román és bolgár munkavállalók főszabály szerint továbbra is engedély alapján vállalhatnak munkát Magyarországon, a vonatkozó jogszabály mellékletét képező foglalkoztatási listán szereplő szakmákban ellenben a munkavállalási engedélyt automatikusan, azaz akkor is kiadják a munkaügyi központok, ha az adott időpontban magyar munkaerő is rendelkezésre állna.

A hétéves szabály

Bulgária és Románia csatlakozásakor a korábbi tagállamok, azaz az EU25-ök, köztük Magyarország is, az úgynevezett "2+3+2 éves" átmeneti időszak alkalmazását kötötték ki a munkaerő szabad áramlására vonatkozó szabályok alkalmazása tekintetében. A régebbi tagállamok ennek értelmében legfeljebb hét évig korlátozhatják a román és a bolgár munkavállalók munkaerőpiacra jutását. Az átmeneti időszak első két évében a két új tagállamból érkező külföldiek munkavállalására a fogadó állam nemzeti joga az irányadó. A nemzeti szabályozás pedig - a tagállam döntésétől függően - lehetővé teheti a munkaerő szabad piacra jutását is, de kikötheti azt is, hogy a munkavállalás továbbra is engedélyköteles marad, és az engedély kiadását a munkaerő-piaci helyzet vizsgálatához kötik, avagy annak mellőzésével adják meg. A magyar kormány az engedélykötelezettség fenntartása mellett döntött, azzal azonban, hogy bizonyos szakmák esetében az engedély kiadása automatikusan történik - áll a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által közzétett javaslatban.

Az első negyedév tapasztalatai

A további fokozatos nyitás érdekében a kormány vállalta, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) képviselettel rendelkező munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek véleményének a meghallgatásával negyedévente felülvizsgálja a magyar munkaerőpiac helyzetét, és a felülvizsgálat eredményei alapján, szükség esetén módosítja azoknak a szakmák listáját, amelyekben a munkavállalási engedély munkaerő-piaci vizsgálat nélkül is kiadható.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartása szerint a munkavállalási engedélyek, bejegyzett regisztrációk és zöldkártya igazolások száma az első negyedévben közel négyezerrel volt kevesebb az egy évvel korábbi adatoknál. A két új tagország - Románia és Bulgária - munkavállalóinak összesen 3457 munkavállalási engedélyt állítottak ki a munkaügyi központok az általános szabályok szerint, további 1458-at pedig automatikusan, a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül. Ezen kívül további 1137 zöldkártya igazolást adtak ki román és bolgár munkavállalók részére. Összesen tehát alig haladja meg a hatezret a két országból érkezett munkavállalók száma. Ez pedig 27,8 százalékkal kevesebb a tavalyi adatoknál. Az SZMM álláspontja szerint a fentiek engedélyezési tapasztalatok alapján megállapítható, hogy bizonyos foglalkozások iránt érezhető a munkáltatói kereslet, ugyanakkor a munkaerőpiacon nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű hazai munkaerő. Ezért az automatikusan engedélyezés alá eső foglalkozások listájának a kibővítésére tett javaslatot a munkaügyi tárca a kormánynak.

Újabb foglalkozások kerülhetnek a listára

Könnyített feltételekkel adhatnának ki munkavállalási engedély a jövőben a felsőfokú műszaki és természettudományi foglalkozások közül a biológus, botanikus, zoológus és ökológus szakmákban. A magasan képzett anyaggazdálkodók, anyagbeszerzők, kereskedelmi, áruforgalmi és értékesítési ügyintézők is automatikusan juthatnának engedélyhez. A vendéglátóipari foglalkozások körében a listára kerülhetne a felszolgálói szakma, a mezőgazdasági foglalkozások körében pedig az állattartó és állattenyésztő, illetve a kézi és gépi fakitermelő foglalkozások is. A tervek szerint könnyített feltételekkel vállalhatnak majd munkát Magyarországon a szabók, a varrónők, a cipészek, a cipőkészítők és cipőjavítók, az építőiparban foglalkoztatottak közül a vasbetonszerelők, tetőfedők, bádogosok, útépítők és az útkarbantartók. A szolgáltatási jellegű foglalkozások közül a listára kerülhet a mosónői, a vasalónői, a kubikos, a segédmunkás foglalkozás és az egyéb egyszerű mezőgazdasági foglalkozások is.

Az OÉT véleménye szerint a munkaerő-piaci helyzet negyedéves felülvizsgálata helyett célszerű lenne áttérni a féléves felülvizsgálatra, ugyanakkor az automatikus engedélyezési eljárás vonatkozásában a diplomás ápoló, az ápoló, az ügynök, a cukrász, az egyéb erdő gazdasági tevékenység, a kőfaragó, a tehergépkocsi-vezető és a piaci árus foglalkozások elhagyását javasolja az érdekképviseleti szervezet.

http://www.origo.hu/uzletinegyed/allas-karrier/munkajog/20070105hianyszakmakba.htmlhttp://www.origo.hu/uzletinegyed/allas-karrier/munkajog/20061019fokozatosan.html