Legalább tíz taggal bővítene a G14

Május 16-án nem az UEFA-kupa döntője volt Glasgow-ban az egyetlen fontos esemény a nemzetközi labdarúgás szempontjából: ezen a napon ugyanis a skót városban tartotta közgyűlését a kontinens legbefolyásosabb egyesületeit tömörítő G14. A szervezet egyrészt új elnököt választott, de ami ennél sokkal fontosabb, kinyilvánította szándékát a taglétszám bővítéséről.

Amint a neve is mutatja, a G14-et 14 klub hozta létre 2000 szeptemberében annak érdekében, hogy az egyesületek közösen érvényesíthessék érdeküket és hallassák hangukat a nemzetközi labdarúgásban. Az alapító gárdák a következőek voltak: FC Internazionale, Juventus FC, AC Milan, Liverpool FC, Manchester United, Olympique Marseille, Paris Saint-Germain, Bayern München, Borussia Dortmund, Ajax Amsterdam, PSV Eindhoven, FC Porto, FC Barcelona és Real Madrid.

A csapatok elsősorban a sportág nemzetközi szervezeteivel, az UEFA-val, illetve a FIFA-val szemben szerettek volna közösen fellépni, mivel úgy érezték, hogy véleményüket nem veszik figyelembe. Ennek legeklatánsabb példája az volt, amikor 2003-ban az UEFA a klubok megkérdezése nélkül döntöt úgy, hogy megszünteti a második csoportkört a Bajnokok Ligájában. Ekkoriban egyre többet lehetett hallani arról, hogy a G14 egy európai Szuperliga létrehozását tervezi, és több tanulmány is született ebben a kérdésben, azonban a megvalósulásból semmi sem lett.

A G14 alapszabályában benne foglaltatik, hogy új tagot csak meghívás alapján lehet felvenni, de a szervezet már két évvel megalapítását követően bővítette létszámát újabb négy gárdával: 2002-ben az Arsenal FC, az Olympique Lyon, a Bayer Leverkusen és a Valencia CF került be az immár 18 tagú G14-be. A szervezet erejét jelzi, hogy a Bajnokok Ligájában (vagyis 1992 óta) eddig csak egy olyan BL-döntő volt, amelyen ne lett volna mindkét résztvevő tagja a G14-nek - 2004-ben az AS Monaco volt a kakukktojás -, a legutóbbi, 2006-os világbajnokságon pedig a benevezett focisták 22 százaléka a G14 klubjaiból került ki.

Az utóbbi években elsősorban a FIFA ellen indított per miatt lehetett hallani a szervezetről, a klubok ugyanis azt szeretnék elérni, hogy anyagi kompenzációt kapjanak azok a focistákért, akik a nemzeti csapatnál szenvednek súlyos sérülést, és emiatt nem állnak egyesületük rendelkezésére. Magát a bírósági eljárást a belga RSC Charleroi indította a FIFA ellen a marokkói középpályás, Abdelmadzsid Ulmersz ügyében, aki a válogatott színeiben elszenvedett térdszalag-szakadás miatt nyolc hónapig nem állt klubja rendelkezésére. A per jelenleg is tart, és sokak szerint ha a Charleroi (illetve a G14) győzelmével végződik, akkor az a válogatott mérkőzések végét is jelentheti.

Thomas Kurth (balra), a G14 általános igazgatója és Abbas Bayat a Charleroi elnöke a bírósági tárgyalás előtt

Ez azonban még a jövő zenéje, a múlt szerdai, glasgow-i közgyűlésen nem ez volt az elsődleges téma, hiszen a G14-nek új elnököt kellett választania. Erre azért volt szükség, mert az eddigi vezető, David Dein leköszönt az Arsenal FC-nél, és így a klubokat tömörítő szervezetet sem irányíthatja. Nos, némi meglepetésre a G14 elnöke nem egy angol, spanyol vagy esetleg olasz klubból került ki, hanem Franciaországból, a tagok ugyanis az Olympique Lyont irányító Jean-Michel Aulast válaszották meg a szervezet élére. Ennél is fontosabb azonban, hogy a G14 tagjai az elnökválasztás előtt még megegyeztek abban, hogy egy éven belül legalább tíz klubbal növelik a létszámot.

A szervezetnél már egy évvel korábban is felmerült ennek a lehetősége, hiszen 2006 májusában a G14 további 25 egyesület képviselőjét is meghívta közgyűlésére, de akkor mindez megmaradt az érdeklődés szintjén. Most viszont a G14 általános igazgatója, Thomas Kurth szerint egészen biztosan bővülni fog a létszám, legalább tíz taggal, de az sem elképzelhetetlen, hogy megduplázzák a jelenlegi 18-as létszámot. "A következő hónapokban meghatározzuk, hogy milyen kritériumok alapján hívjuk meg az új egyesületeket, de az biztos, hogy a pályán elért sikerek mellett a földrajzi kiegyensúlyozottságra is figyelni fogunk" - jelentette ki Kurth.

Utóbbi kijelentés megnyithatja az utat a kelet-európai egyesületek számára is, amelyek közül elsősorban az orosz és az ukrán gárdák jöhetnek számításba: a CSZKA Moszkva két éve UEFA-kupát nyert, és a Dinamo Kijev, illetve a Sahtar Doneck is rendre ott szokott lenni a BL csoportkörében. A pletykák szerint szóba kerülhet még a Crvena Zvezda, mint egykori BL-győztes, Törökországból pedig a Galatasaray vagy a Fenerbahce lehet a befutó, és esély van a két skót sztárklub, a Celtic FC és a Rangers FC felvételére is. Ami a topligákat illeti, a Chelsea FC felvétele szinte biztosnak tűnik, Olaszországból az AS Roma, Spanyolországból pedig az elmúlt évek sikercsapata, a Sevilla FC, esetleg a régi dicsőségét "üldöző" Atlético Madrid jóhet számításba.

www.global-soccer.eu