Anyagilag is megéri a füstmentes környezet

Az EU 25 tagállamában évente 79 000 ember hal meg passzív dohányzás következtében; Magyarországon 2004-ben 2300 ember halt meg azért, mert mások dohányfüstjét belélegezte, közülük majdnem 1100-an sohasem dohányoztak. Ugyanebben az évben a magyar társadalomnak és költségvetésnek 17 milliárd forint vesztesége származott a passzív dohányzás miatt.

A magyar nemdohányzókat védő törvény szigora messze elmarad a dohányzás visszaszorításában sikeres országokétól, a jelen európai "trendtől", a nemzetközi ajánlásoktól és a magyar lakosság egészségének érdekeitől - állítja a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Magyar Dohányzásellenes Koalíció friss tanulmányában Szilágyi Tibor. A sajtótájékoztató apropóját az (is) szolgáltatta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ) a 2007. május 31-i "Dohányzásmentes Nap"-ot a passzív dohányzás visszaszorításának szenteli.

Ma már komoly összefüggés mutatható ki a passzív dohányzás és különféle betegségek között. Az EVSZ rákkutató intézete (IARC) szerint egy dohányossal élve 20-30 százalékkal nő annak a kockázata, hogy a nemdohányzó élettársnál tüdőrák alakul ki. Munkahelyi passzív dohányzás 12-19 százalékkal növeli ennek kockázatát. A passzív dohányzás különösen gyakran okoz légúti panaszokat és betegségeket a keringési rendszerben. Súlyosbítja az asztmát és krónikus hörghurutot okoz. Csecsemőknél és fiatal gyermekeknél a dohányfüst növeli a hirtelen csecsemőhalál, a tüdőgyulladás, hörghurut, asztma és középfül-gyulladás kockázatát.

A vendéglátó-ipari egységek, a bárok és diszkók a passzív dohányzás elszenvedésének legfontosabb helyszínei, ezeket jobb elkerülni. Egy 2001-2002-es európai vizsgálat szerint egy füstös diszkóban 4 órát eltöltve akkora dohányfüst-terhelést szenved el az egyén, mintha egy hónapig együtt élne egy dohányossal.

Már mintegy tucatnyi európai állam teljes munkahelyi dohányzási tilalmat vezetett be. Emellett a közterületi dohányzás tilalma is hatékony dohányzásellenes intézkedés. Csökkenti a dohányzást, az elszívott cigaretta mennyiségét, növeli a leszokás valószínűségét és csökkenti a visszaszokás esélyét, ezáltal javítja az egészségi állapotot és a munkavállalók közérzetét. Egy 2002-es vizsgálat 26 olyan tanulmányt tekintett át, melyek a dohányzási tilalom hatását vizsgálták. A tanulmány szerint egy teljes munkahelyi tilalom bevezetése az illető országban 3,8 százalékkal csökkenti a dohányzási prevalenciát, míg a dohányzást folytatóknál a fogyasztás 3,1 cigarettával csökkent naponta.

A GKI munkatársainak becslése szerint passzív dohányzás következtében több mint 2300 ember halt meg Magyarországon 2004-ben, azaz körülbelül 10 százaléka az aktív dohányzás miatt meghaltaknak. Ez azt jelenti, hogy 10 dohányzás miatt meghalt magyar dohányos 1 passzív dohányost visz a sírba. A passzív dohányzás miatt meghaltak közül majdnem 1100-an (1092-en) sohasem dohányoztak. A passzív dohányzás is több milliárdos veszteséget okoz a magyar társadalomnak. A GKI munkatársai megbecsülték, hogy milyen költségek adódtak passzív dohányzás következtében Magyarországon, 2004-ben.

Összefoglaló a passzív dohányzás társadalmi költségeiről, 2004, milliárd forint (Forrás: GKI: Tompa Tamás, Dr. Barta Judit)

TÉTEL	KÖLTSÉG (milliárd forint)
közvetlen hatások
Fekvőbeteg-ellátás	1,97
Jövedelemkiesés betegség miatt	1,3-1,4
Rokkantnyugdíj	2,2-2,3
Háziorvosi ellátás	0,45-0,46
Táppénz	0,04
SZJA-kiesés	0,34-0,35
Gyógyszerkiadás	2,4-2,5
Hálapénz	0,17-0,18
Tűzkár	0,012
Közvetlen kiadások összesen	8,5-8,7
közvetett hatások
Jövedelemkiesés halálozás miatt	8,1-8,6
Közvetett kiadások összesen	8,1-8,6
Kiadások összesen	16,6-17,3

Nyilvánvaló, hogy a passzív dohányzás miatt elvesztett bevételt a magyar költségvetés sokkal hasznosabban is elkölthetné - fogalmaznak a kutatók. Ehhez azonban az szükséges, hogy a magyar kormány szigorú dohányzási tilalmat vezessen be munkahelyeken és egyéb közterületeken - úgy, ahogy azt más európai országok is megtették. (A szakemberek szerint a kabinetben és különösen a szaktárcánál erre van is fogadókészség.) A magyar közvélemény támogatná a szigort: az Eurobarometer legújabb, 2007. május 22-én közzétett adatai szerint a magyar lakosság 58 százaléka határozottan, további 24 százaléka pedig támogatná a dohányzás betiltását éttermekben. Ez magasabb, mint az EU-átlag (55, illetve 22 százalék) és 2005 február óta (Marketing Centrum adatfelvétel) nőtt.

Major András