Mégse leszünk nagyon deficitesek jövőre

A jövő évi költségvetést a kormány várhatóan a konvergenciaprogramban szereplő vállalásokkal összhangban állítja össze és hajtja végre - véli legújabb prognózisában az Ecostat. A kutatók szerint a 2008-as büdzsé egyenlegének 2,4 százalékpontos javítása következetes gazdaságpolitikával biztosítható.

Az államháztartás szerkezetében már érezhető a javulás, jelentősen növekszik az adó- és járulékbevételek összege és aránya, míg a kiadási oldalon a bérjellegű ráfordítások és a folyó költségek mérséklése a legfontosabb tényező - mondta Belyó Pál főigazgató a Napi Gazdaságnak.

Érezhetőek a változások a költségvetési források centralizációjában és újraelosztásában. A jövedelmek központosítása GDP-arányosan szinten marad, az újraelosztási hányad idén várhatóan az előző évi 53,3 százalékról 50,9 százalékra csökken. A folyó fizetési mérleg hiánya 2006-ban 5,2 milliárd euróra csökkent, a prognózis 2007-re 4,6 milliárd euróval számol, jövőre pedig 4,1 milliárdot várnak.

A külfölddel szembeni nettó pozíciót az uniós transzferek évi 900 millió euróval javítják. A folyó mérleg hiányát főként a külkereskedelem javítja. A várakozások szerint a külkerdeficit idén egymilliárd euróra csökkenhet, jövőre pedig elérhető a félmilliárd eurós hiány is. Idén az államháztartás ESA 95 szerinti hiánya a GDP 6,2 százaléka lehet, ez kedvezőbb a Pénzügyminisztérium (PM) által várt 6,4 százaléknál, majd 5,0 százalékra mérséklődhet jövőre - mondta Belyó. Az Ecostat azzal számol, hogy a jegybanki alapkamat az év végére 7,0, a jövő év végéig 6,0 százalékra csökken.

Az előrejelzés szerint a GDP idén 2,6 - szemben a kormány által jelzett 2,2 százalékos növekedéssel -, jövőre pedig 3,2 százalékkal bővül. Az első negyedévben a gazdasági növekedés 2,7 százalék volt, míg az Ecostat gyorsbecslése korábban 2,9 százalékról szólt. Tavaly októberben tért át a statisztikai hivatal az uniós módszertannak megfelelő láncindexek alkalmazására a 2000-as bázishoz történő viszonyítás helyett - derül ki a Napi Gazdaságból.

A régi módszertan szerint 3,9 százalék lett volna az idei első negyedévi növekedés. A módszertani váltás hatása a korábban jelzettnél nagyobb, az Ecostat számításai szerint ugyanis van olyan év, amikor az egy százalékpontot is eléri a különbség - mondta Benke Dávid.