Nincs elég áram a valódi versenyhez

A jövő év elejétől a villamos energia teljesen piaci termékké válik Magyarországon, vagyis a fogyasztók - ha akarnak - választhatnak majd az áramkereskedők között. Ez a jó hír, de a sokszereplőssé váló árampiac kezdetben kellemetlen következményekkel is jár, a tarifák ugyanis 10-20 százalékkal emelkedhetnek. Szakértők szerint egyébként a Magyarországhoz hasonló kis országok méretüknél fogva nem is alkalmasak önmagukban hatékony szabadpiacot működtetni, ezért hosszabb távon a térség országainak együtt lenne célszerű közös rendszert üzemeltetniük.

A Magyarországon előállítható villamos energia szakértők szerint most még nem elég az egészséges piaci árverseny kialakulásához. Árulkodó volt Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkárának sajtótájékoztatója, amin úgy fogalmazott, "ha a rendszer jónak bizonyul, az árnövekedés kisebb lesz, mint egyébként lenne". Ha a továbbra is monopolhelyzetben levő nagykereskedő, az MVM áram-árverésén a jelenleginél magasabb árfolyam alakult is ki, az még nem jelenti a lakossági villanyszámlák összegének automatikus emelkedését. A szektort felügyelő hatóságoknak ugyanis továbbra is fennmarad ármegállapító jogköre, vagyis a túlzott drágulást megakadályozhatják - és valószínűleg így is fognak eljárni.

Nincsenek viszont ilyen bebiztosított helyzetben a nem lakossági fogyasztók: az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) szerint "válsághelyzet alakult ki", elsősorban a kapacitáshiány miatt. Az IEF szerint iskolák, kórházak, pékségek, üzemek maradhatnak áram nélkül, és az árverés árfelhajtó hatására is figyelmeztetnek. Ha a lakossági tarifák nem is emelkednek majd drasztikusan, egy, a gazdaságot érintő drágulás növeli az inflációt, tehát végső soron a lakosság kiadásaiban is jelentkezik.

Kinek jó az árampiac liberalizációja?

A versenynél nincs jobb módszer az árak letörésére - mondja a versenyhivatal szakembere. Ezt azonban egyelőre nem épp így fogjuk érzékelni, hiszen a hatósági áras rendszerhez képest eleinte mindenképpen magasabb tarifákkal kalkulálhatunk. Az árampiac felszabadítása azonban hosszabb távon kisebb drágulással jár annál, mintha a jelenlegi hatósági áras rendszert működtetnék tovább. A szabadpiacon a szereplők maguk döntik el, kivel szerződnek, ez pedig csökkenti kiszolgáltatottságukat.

Azon országok, amelyek már rendelkeznek ilyen tapasztalatokkal, azt mondják, a verseny nagyobb hatékonyságra ösztönzi a piac szereplőit. A fontos infrastrukturális beruházások (új erőművek, vezetékek építése), az új technológiák fejlesztése (például a megújuló energiák területén) és a nemzetközi áramkereskedelem erősödése az ellátás biztonságát is fokozzák. A britek szerint fontos, hogy az áremelkedés ellenére kitartottak a piacnyitás mellett, felismerték ugyanis, hogy önmagában még egy Nagy-Britannia nagyságú ország sem képes jól helyt állni a globális energiaversenyben.

A jelenlegi magyar rendszer egyfajta hibrid, amelyben piaci és közüzemi szektor - és így árfolyam - egymás mellett létezik. A piaci árak korábban nem, ma azonban meghaladják a közüzemieket, amelyek egyfajta állami kockázatvállalást is tartalmaztak. A közüzemi piac minden egyes tagja a mindenkori gazdasági és közlekedési miniszter által kihirdetett, szabott áron vásárolja, és adja tovább partnerének a villamos energiát. Miközben a gáz, a szén, és a nukleáris energiahordozók ára világszerte emelkedik - márpedig a villamos energiát főleg ezekből, illetve vízerőművek állítják elő. Ennek a biztonságnak viszont januártól vége, ekkortól csak a kiszolgáltatottabb kisfogyasztóknak lesz módjuk úgynevezett egyetemes szolgáltatóknál maradni. Az egyetemes szolgáltatási engedélyre azonban még nincs nagy kereslet, mivel a kereskedők nem tudják, hogy mennyit is kérhetnek majd a szolgáltatásért. Igaz, a kapacitás-árverés erre nézve is mérvadó lehet - de ne felejtsük, a Magyar Energia Hivatal beavatkozhat, ha túlzottnak találja a tarifákat.

Forrás: MTI

Az EU a hálózat és a kereskedési tevékenység szétválasztásával igyekszik piacosítani az energiaszektort: ez részben Magyarországon is elkezdődött, januártól például külön tételként szerepel majd a villanyszámlán a felhasznált villamos energia ára, és a rendszerhasználati díj. Az új kereskedő-szolgáltatók nemcsak a hálózatot használhatják majd, de például a Budapesten szolgáltatni akaró társaságok az Elmű fogyasztási adataihoz is hozzájuthatnak a villamos energia törvény (VET) értelmében. Szemán Barna, a versenyhivatal szakértője szerint a lakossági fogyasztók választásának alapja az egyéb szolgáltatások lesznek, mivel az árak valószínűleg egységes szinten maradnak.

Az út elején

A bevezetni kívánt nyílt piaci mechanizmusnak az árverés az első komoly megmérettetése - mondta Garamhegyi Ábel. A teljes liberalizáció azonban hosszabb folyamat, ennek megfelelően a rendszerben továbbra is fennmaradnak egyes, nem éppen piaci elemek. Ilyen a versenyfelügyeleti szervek beavatkozási lehetősége a lakossági tarifák rendszerébe, de az árak megfékezésére szolgál a rendszerhasználati díj exportra való kivetése is, így a kereskedőknek kevésbé éri meg külpiacon értékesíteni az itthon vásárolt áramot. Pedig a balkáni országokban a jelenlegi magyar áraknál jóval többet is hajlandóak fizetni a villamos energiáért, mivel áramhiánnyal küzdenek - elsősorban a korszerűtlenné váló erőműveik leállítása miatt.