Franciaországban pénteken fontos bejelentést tett a kormányzat, illetve internetszolgáltatók, lemezkiadók és filmstúdiók közreműködésével létrejött speciális bizottság, amelynek feladatául az online kalózkodás felszámolását tűzték ki - adta hírül a BBC.
Kétszer figyelmeztetnek, aztán bontanak
A kiadók, a netszolgáltatók és a francia kormányzat megállapodása értelmében az országban működő internetszolgáltatók monitorozni fogják előfizetőik tevékenységét, és a notórius warezolók adatait kiadják majd az újonnan megalapult testületnek, melynek működését a Reuters értesülései szerint egy bíró fogja felügyelni. Az illegális letöltésen kapott felhasználókat két alkalommal figyelmeztető üzenetben szólítják fel tevékenységük felfüggesztésére, a harmadszorra pedig ideiglenesen vagy véglegesen felfüggesztik internetkapcsolatukat.
Nicolas Sarkozy francia elnök a megállapodás kapcsán úgy nyilatkozott, az egy "fontos lépés a jövő civilizált internetéért". Sarkozy úgy véli, "a világháló nem válhat egyfajta high-tech Közel-Keletté, egy olyan zónává, ahol nem léteznek törvények, és büntetlenül lehet lopni." Az elnök egyelőre nem közölte, a megállapodásban foglaltak mikor lépnek életbe.
A kiadók is vállalnak kötelezettséget
Ez utóbbi egyébként a lemezkiadók és filmstúdiók számára is kötelezettségeket ír elő: ezek a cégek azt vállalták fel, hogy a jövőben hamarabb kiadják DVD-n a moziban debütáló filmeket, mint korábban, a lemezcégek pedig másolásvédelem nélkül használható formátumban árusítják majd zeneszámaikat a neten.
A bizottságot elnöklő Denis Olivennes, a FNAC nevű francia elektronikai üzletlánc vezetője szerint a netes kalózokra vonatkozó jelenleg hatályos - jelentős pénzbüntetéssel, vagy akár letöltendő szabadságvesztéssel fenyegető - törvények aránytalanul szankcionálják a javarészt fiatal letöltögetőket. A pénteken bejelentett megállapodást a Nemzetközi Hanglemezipari Szövetség (IFPI) fontos győzelemként üdvözölte, míg a francia UFC Qua Choisir fogyasztóvédelmi szervezet fenntartásait hangoztatta. A szervezet többek közt utalt arra, hogy az valószínűleg korlátozza a felhasználók szabadságát, gazdaságellenes, és gátolja a digitális történelem kialakulását is.