Áron alul veszik a bontók a roncsokat

A hazai autóbontóknak akár fele is illegálisan működhet, mivel a környezetvédelmi fejlesztéseken igyekeznek spórolni, állítja a környezetvédelmi tárca szakértője. A szakmai szervezetek szigorúbb ellenőrzést akarnak, hogy ne lehessen használt légzsákot hirdetni a neten; de az autógyáraknak is lenne mit tenniük, nélkülük ugyanis továbbra is csupán töredékét kaphatjuk totálkáros autónk valódi értékének.

Magyarországon évente 120 000 jármű érkezik életciklusának végére, ebből viszont csak 60 000 jelenik meg a hivatalos nyilvántartásokban - mondja Rusznák András, a Gépjárműbontók Országos Egyesületének (GOE) ügyvezetője. A hulladékok visszagyűjtése és újra felhasználása immár önálló iparággá vált, amit a növekvő világgazdaság, valamint a fogyasztói jelleg erősödése is támogatott. Az emberek egyre gyorsabban cserélik tartós fogyasztási cikkeiket, és bár 100 százalékos újra felhasználási arányt a gyakorlatban nem lehet elérni, a tevékenység nyereséges üzletet biztosít a résztvevőknek. A visszabontott anyagok értékét az adja, hogy gyakorlatilag olyan nyersanyagforrások, amelyek az ércnél olcsóbban kapcsolhatók vissza a gyártási folyamatokba. A nyersanyagok és a visszabontott anyagok ára hosszabb távon összefügg, hiszen mindkettőt hasonló kereslet-kínálati arányok határozzák meg, de rövid távon akár ellentétes tendenciák is kialakulhatnak.

A bontási átvételi igazolást az uniós csatlakozással egy időben tették kötelezővé, hogy a veszélyes hulladékokat is tartalmazó roncsok követhetőek legyenek, ezt azonban már megtanulták kijátszani - mondja Rusznák András. A hamis adatokat tartalmazó adás-vételi szerződések, vagy a külföldi értékesítés ellen a hatályos magyar jogszabályok elvileg védettséget adnak, de a betartatás és a szankcionálás korántsem tökéletes. Az egyesület vezetője szerint a használt alkatrészek értékesítése sincs kontroll alatt, sokszor engedély nélkül árusítják azokat, de találtak már használt légzsákot árura kínáló hirdetést is az interneten.

Használt légzsák a netről

Az illegális bontók által okozott környezeti kár mellett több 10 milliárd forintos állami bevételkiesésről is beszélhetünk, amely a be nem fizetett adók révén éri a büdzsét. A biztosítók által "műszaki totálkárral" átvett járművek sokszor nem a bontókba, hanem szerelőműhelyekbe, onnan pedig újra forgalomba kerülnek - állítja az ügyvezető. Az interneten a roncsok gyakran értékük tízszeresén cserélnek gazdát, papírjaik pedig sokszor lopott autókat igazolnak később. Az ilyen ügyeskedés révén károsul szinte az összes gazdasági szereplő, aki a jármű életciklusa mentén fellelhető a lízingcégektől és bankoktól kezdve a márkakereskedőkön át egészen a roncsátvevőkig - fogalmaz Rusznák. Az illegális bontók ellenőrzését javíthatja a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság közös programja ("Zéró tolerancia a zöld bűnözés ellen") - véli Rusznák. (A GOE ezen kívül internetes roncsbörzét hoz létre, ahol csak a bontásra jelölt járművekre lehet licitálni, az oldalhoz pedig csak a GOE tagjai kaphatnak hozzáférést.)

Forrás: Alcufer Kft.

Hiába vannak hatályban Magyarországon minden területre kiterjedő jogszabályok, mindaddig, amíg ezt nem kíséri következetes végrehajtás, addig minden előírás hatástalan marad - vélik a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületénél is. Az egyesület szerint a környezetvédelmi hatóság, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Vám- és Pénzügyőrség, valamint a rendőrség közös ellenőrzései képesek lennének visszább szorítani az illegálisan munkálkodó autóbontókat. A HOE 65 vállalatot tömörít, amelyek a hazai hulladékkezelő szakmai egészét lefedik tevékenységükkel. Az ágazatban dolgozó cégek tavaly összesen körülbelül 1,2 millió tonna vas-, 480 ezer tonna papír-, 150 ezer tonna nemvasfém, vagy színesfém-, 40 ezer tonna műanyag-, valamint 22 ezer tonna akkumulátor-hulladékot gyűjtöttek be és készítettek elő a hasznosításra, miközben az iparág forgalma megközelítette a 200 milliárd forintot.

Lapítanak a gyártók

A hulladékká váló autók ügye kapcsán nem mehetünk el a "kiterjesztett gyártói felelősség" fogalma mellett - nyilatkozta Kelemen József, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezető főtanácsosa az [origo]-nak. Az elmúlt évtizedben életbe lépett koncepció szerint az egyre bonyolultabb berendezések visszahasznosítását nagyrészt a gyártóknak kell vállalniuk, ami persze a termékek fejlesztését is jelentősen érintené. Az autógyáraknak tehát igen aktívnak kellene lenniük e téren, de sajnos részükről nem tapasztalható olyan együttműködés, mint amit például az elektronikai berendezések gyártói tanúsítanak - mondja a szakértő.

Amíg az autógyárak a háttérben maradnak, a bontók ingyen veszik át az egyébként 80-100 ezer forintnyi nyersanyagot rejtő roncsokat, az értéktelenek átvételéért pedig még pénzt is kérnek, pedig a bontók ennek fejében készpénzt is kérhetnének az autógyáraktól a bonyolult bontási folyamatok költségeinek kiegészítésére - mondja Kelemen. A minisztériumi szakember szerint a bontók nem készültek föl az érték/költség-kimutatás nyilvántartására, és ők sem nagyon bánják, ha nem kell megosztani hasznukat az autógyárral. Pedig a kiterjesztett gyártói felelősségen alapul a magyar jogi szabályozás is, ami kimondja: az egyedi bontási költséget a gyártóknak kell állniuk. Ezt a jogszabályok már most is lehetővé teszik, de a jelek szerint még mindig megéri a zavarosban halászni, hiszen legfeljebb az autó utolsó tulaja jár rosszul. Pedig a legális ügymenet nem járna több költséggel, csak éppen biztosabb, tisztességes üzletet biztosítana - mondja Kelemen József.