Felnövőben a Barca kistestvére

Jó dolog lehet manapság futballszurkolónak lenni Barcelonában, hiszen a mostani idényben a város élvonalbeli klubjai közül nem csak az FC Barcelona, hanem az RCD Espanyol is kiválóan szerepel. Utóbbi együttes immár 11 mérkőzés óta veretlen, ott van a pontvadászat élmezőnyében, ráadásul a klub történetében első ízben az egyesület egyszerre három játékost is adott a spanyol nemzeti tizenegynek.

Az RCD Espanyolt az elmúlt években amolyan klasszikus kupacsapatnak könyvelték el Spanyolországban, hiszen a klub a Primera Divisiónban többnyire csak a középmezőnyben szerepelt, viszont 2000-ben és 2006-ban megnyerte a Spanyol Kupát, az előző szezonban pedig az UEFA-kupában egészen a döntőig menetelt. Alighanem a legtöbben úgy vélték, hogy a barcelonai gárda ennél sokkal többre aligha lesz képes a 2007-2008-as idényben sem, bár az előző szezonban a bajnokságban elért 11. pozíciónál alighanem valamivel előbbre várták az együttest, főleg, hogy a keret a nyáron inkább erősödött, mint gyengült.

A távozók között ugyanis csak elvétve volt olyan labdarúgó, aki az előző idényben fontos szerepet játszott volna. A legérzékenyebb veszteségnek az uruguayi csatár, Walter Pandiani eladása ígérkezett, hiszen a támadó hét gólt ért el a Primera Divisiónban - érte a CA Osasuna közel kétmillió eurót fizetett. Rajta kívül még a cserekapusért, Gorka Iraizozért kaptak pénzt a barcelonaiak, egészen pontosan négymillió eurót, mégpedig az Athletic Bilbaótól, ráadásul cserébe érkezett a baszkok hálóőre, Inaki Lafuente is. Őt persze a kameruni Idriss Carlos Kameni helyettesének szánták, de más új szerzemények egyértelműen azért jöttek, hogy bekerüljenek a kezdő tizenegybe.

Elsősorban a Szpartak Moszkvától hatmillió euróért megvett argentin balhátvédet, Clemente Rodríguezt érdemes említeni, akinek szerződtetésére azért volt szükség, mert az Espanyol keretében mindössze egyetlen bal oldali védő volt a fiatal, saját nevelésű Chica személyében. Az Osasunától megvett középpályás, Valdo remek fogásnak tűnt, hiszen őt szinte "bagóért" sikerült megszerezni a pamplonaiaktól, mindössze másfélmillió euró volt a vételára. A legmeglepőbb a harmadik igazolás volt, a barcelonaiak ugyanis hárommillió euróért megvették a szerb utánpótlás-válogatott középpályását, Milan Szmiljanicot a Partizan Beogradtól. A focistát az akkori szerb szövetségi kapitány, a spanyol Javier Clemente ajánlotta be egykori klubjának (Clemente háromszor is ült az Espanyol kispadján). További örömteli hír volt, hogy a kulcsemberek közül Iván de la Pena és Albert Riera is szerződést hosszabbított - a klub hívei tehát bizakodva várhatták a bajnoki rajtot.

Ami azonban nem a legjobban sikerült, hiszen az első fordulóban a Real Valladolid volt az ellenfél, és az újoncot még a sérült De la Pena és Raúl Tamudo nélkül is illett volna legyőzni - azonban az Espanyol otthon szenvedett 1-0-s vereséget. Négy forduló után mindössze négy pontja volt az együttesnek, az ötödik játéknapon pedig a Sevilla FC otthonába látogattak a kék-fehérek, ami nem sok jót ígért. Andalúziában azonban 3-2-re nyert a csapat (a győztes találatot Tamudo érte el), és azóta a barcelonai klub veretlennek mondhatja magát - immár 11 mérkőzés óta. Pedig az ellenfelek között volt a Valencia CF, a Real Madrid és az FC Barcelona is, de ezen a három meccsen az Espanyol hét pontot gyűjtött, csak a Barca tudott ikszelni ellene. Tamudóék pedig 15 forduló után az ötödik helyen állnak, csak egy egységnyivel lemaradva a negyedik Villarreal CF-től.

A csapat mesterének, Ernesto Valverdének a jelek szerint sikerült megtalálnia az ideális taktikát, és ahhoz a megfelelő embereket. Az Espanyol a manapság meglehetősen elterjedt 4-2-3-1-es felállásban játszik: az előretolt csatár természetesen Tamudo, mögötte pedig amolyan árnyékékként rendszerint Luis García futballozik - ők ketten összesen 11 gólt értek el a csapat 23 találatából. De a támadásoknál fontos szerepük van a szélsőknek: a jobb oldalon általában Valdo, a balon pedig Riera futballozik, mindketten öt-öt gólpasszt adtak. Ami a védekező középpályás posztját illeti, itt Moisés Hurtadónak bérelt helye van, mellette vagy Szmiljanics, vagy pedig a saját nevelésű Ángel Cervera szerepel - utóbbi annyival tűnik jobb választásnak, hogy többször képes bekapcsolódni a támadásokba, amit két gólja is jelez. Érdekesség, hogy jobb híján De la Pena is ebben a pozícióban kapott helyet azon a két meccsen, amikor bekerült a kezdő tizenegybe - azonban a Kis Buddha eddig mindössze négy összecsapáson lépett pályára sérülés miatt.

A klub jó szereplésére a válogatott szövetségi kapitánya, Luis Aragonés is felfigyelt, aki a Dánia elleni, idegenbeli Eb-selejtezőre három focistát is meghívott az Espanyolból. A kezdő tizenegyben ugyan csak Tamudo szerepelt, de a hajrában Luis García és Riera is beállt, és így először fordult elő, hogy a nemzeti tizenegyben egyszerre három Espanyol-futballista volt a pályán. Ráadásul Tamudo és Riera is eredményesnek bizonyult a találkozón.

www.infosport-focivilag.hu