Óvatosan nyilatkozott Jimmy Wales, a Wikia és a Wikipedia alapítója a New York Times-nak a Wikia kereső megnyitásáról. Kiemelte, a szolgáltatás jelen állapotában tesztverzió, nem szabad azt várni tőle, hogy jobb legyen, mint a Google. A szolgáltatást egyelőre kísérletként tartja érdekesnek, hiszen eddig senki nem próbált meg szabadon felhasználható adatbázissal rendelkező keresőt építeni. A Wikia a keresés mellett technológiai szolgáltató is lesz, bárkinek biztosítják a wiki működtetéséhez szükséges eszközöket, ha az a létrehozott tartalmat ingyenesen hozzáférhetővé teszi.
Bár a keresés egyelőre hajítófát sem ér, igazi keresőmotorok, vagy a tematikus címlap segítségével lehet már hasznos tartalmakat lehet alálni a Wikián. A Wookiepedia nevet viselő, rajongók által szerkesztett Csillagok háborúja enciklopédia, például az egyik legjobb forrás a sorozat rajongói számára. Olyan mélységben tárgyalják a Star Wars világának történéseit, amelyet egy enciklopédia szócikk-jellegű Wikipedia oldal nem bírna el. A Wookiepedia mellett erősek a különböző számítógépes- és szerepjátékok wikijei is. A témák alapján ezt a szolgáltatást is a geekek lakták be, kérdés, hogy el tudja-e érni a felhasználók szélesebb körét.
A Wikia keresőablaka
A szakértők is keveslik
A webes világ új szolgáltatásaival foglalkozó TechCrunch tulajdonosa, Michael Arrington sincs elragadtatva az új keresőtől. Kritikájában az egy évvel ezelőtt Jimmy Wales által beharangozott forradalmat hiányolja. Arrington leginkább a keresőtalálatok pontatlansága miatt marasztalja el a szolgáltatást, kiemelve, hogy az bár az oldal kezel profilokat és vállaltan az emberi tudást akarja segítségül hívni, a felhasználók nem adhatják meg az őket érdeklő területeket. A kritikához érkezett hozzászólásokból az is kiderül, hogy a most kipróbálható kereső még csupán egy tesztadatbázisból veszi a találatokat, a Wikia üzemeltetői által kijelölt top 50 indexelendő oldal jelentette anyag még nincs a kereső mögött. Jogos a kérdés, hogy ha a technológia még nincs kész, adatbázis pedig nincsen, akkor mit is mutattak be.
Ha a Wikián olvasható tervek megvalósulnak, azaz sikerül a kereső számára leindexelniük azt a 35 millió webcímet , amelyet első állomásként megcéloztak, akár használható eszközzé is válhat a humán kereső. Magyar nyelvű keresések esetében nem csak a keresett oldalak szűkössége okozhat problémát, hanem az is, hogy a kereső hibásan oldja fel az ékezetes karaktereket, így egy-egy ékezetet is tartalmazó keresőszóra csupán krikszkrakszokat ad vissza találatként.
Üzlet pedig van benne
A wikiszolgáltatásokban a Wikia vágyott versenytársa, a Google is látott fantáziát. A cég 2006 októberében vásárolta fel a Jotspot nevű szolgáltatást, amely kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kulcsrakész szabadon szerkeszthető tudásbázisokat. A Jotspot ügyfelei között nagy szereplők is megtalálhatóak voltak, az eBay és az Intel mindennapjaiba is beépültek az ott tárolt wikik. A Google egyelőre nem építette be szolgáltatásai közé a Jotspotot, a várakozások szerint a cég online irodai szoftvercsomagjába belekerülve fogja segíteni a felhasználók közös munkáját. A humán webkeresők is reneszánszukat élik, a Weblogs Incorporated bloghálózat atyja, Jason Calacanis 2007 májusában indította el a hasonló elven működő közösségi keresőjét Mahalo néven.
Azt még az üzemeltetők sem tudják, beváltja-e a hozzá fűzött reményeket a Wikia, illetve hogyan lesz pontosan pénz belőle. Az oldal üzleti modelljében szerepel a Google-hirdetések értékesítése, nehéz azonban elképzelni, hogy ebből fent lehet majd tartani. A fejlesztéseket és a szolgáltatás működtetéséhez szükséges eszközöket egyelőre kockázati tőkéből finanszírozzák.