Nem kapják meg a letöltők nevét a jogvédők

 Az Európai Unió joga nem kötelezi a tagországokat arra, hogy megköveteljék a távközlési társaságoktól személyes adatok átadását a szerzői jogok tulajdonosainak illegális zeneletöltés gyanúja esetén - döntött kedden az Európai Bíróság.

Ilyen kötelezettséget azonban az uniós országok saját döntésük alapján írhatnak elő - derül ki a Telefónica spanyol távközlési társaság és a Promusicae nevű, hang- és audiovizuális felvételek előállítóit és kiadóit képviselő spanyol nonprofit szervezet közötti perben hozott ítéletből. A Promusicae azzal a kérelemmel fordult a spanyol bírósághoz, hogy kötelezzék a Telefónicát azoknak a személyeknek a személyazonosságának és lakhelyének a felfedésére, akiknek internethozzáférést biztosít, és akiknek ismeri az IP-címét, valamint az internetre való csatlakozásaik napját és időpontját.

Csettintésre nem, de nemzetbiztonsági okokból igen

A Promusicae szerint ezek az internetezők a KaZaA fájlcserélő programot használják, s a program segítségével olyan hangfelvételeket osztottak meg, amelyek felhasználási jogával a Promusicae tagjai rendelkeznek. A szervezet azért kérte az információk közlését, hogy az érintettek ellen polgári eljárást tudjon indítani. A Telefónica ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a spanyol jog szerint a Promusicae által kért adatokat kizárólag nyomozás keretében, illetve a közbiztonság vagy a nemzetbiztonság védelme céljából adhatja át.

A spanyol bíróság azt a kérdést terjesztette az Európai Bíróság elé, megköveteli-e a közösségi jog a tagállamoktól, hogy a szerzői jog hatékony védelmének biztosítása céljából előírják a személyes adatok polgári eljárás keretében történő közlésének a kötelezettségét. Az unió legfőbb bírói szerve most nemmel válaszolt a kérdésre. Indoklásában az Európai Bíróság rámutatott arra: számos közösségi irányelv célja, hogy a tagállamok biztosítsák az információs társadalomban a szellemi tulajdonjogok és különösen a szerzői jog hatékony védelmét. Ez a védelem azonban nem sértheti a személyes adatok védelméhez kapcsolódó követelményeket.

Más a polgári és más a büntetőeljárás

Az indoklás szerint a tagállamok feladata, hogy a szellemi tulajdonjog, illetve a személyes adatok védelme jegyében született EU-irányelveknek a nemzeti jogba való átültetése során figyeljenek a különböző alapjogok igazságos egyensúlyára. A tagállamoknak arra is ügyelniük kell, hogy ne legyen ütközés a közösségi jog más általános alapelveivel, például az arányosság elvével. Az uniós jog tehát "nem lép közbe", ha egy tagállam jogrendszere - figyelemmel az alapjogok egyensúlyára és az arányosság elvére - történetesen csak büntető eljárás során írja elő az ilyen jellegű adatszolgáltatást, polgári jogi eljárás során nem.