A munkavállalóknak hátrányos a drágább pereskedés

Épphogy hatályba lépett az a jogszabály, ami megszüntette a munkaügyi perek tárgyi költségmentességét, az igázsügyi tárcához már számos megkeresés érkezett annak érdekében, hogy vonják vissza a rendelkezést. Lehet, hogy mégsem fog többe kerülni a munkavállalóknak a vesztes per?

Egy vesztes munkaügyi per akár több százezer forintjába is kerülhet a munkavállalónak. Az illeték a pertárgy értékének 6 százaléka, ami munkaügyi perekben az éves átlagkeresethez igazodik. Erre jön még a szakértői költség és az ügyvédi munkadíj is.

A 2008. február 5-ig hatályos rendelkezés szerint a munkaügyi perek tárgyi költségmentes perek voltak, azaz feleknek - függetlenül a jövedelmi viszonyaiktól - nem kellett előzetesen illetéket leróniuk és nem kellett a felmerülő költségeket (pl. tanúdíj, szakértői díj) megelőlegezniük. A tárgyi költségmentes perekben a költségekről a bíróság az eljárás befejezésekor rendelkezett.

Eddig a munkaügyi perekben a pervesztes munkáltató (a pervesztessége arányában) viselte az illetéket, és az egyéb felmerült költségeket. A pervesztes munkavállaló pedig csak az ellenfélnél közvetlenül felmerülő költségeinek (pl. ügyvédi munkadíj, készkiadás) megfizetésére volt köteles.

Mi változott?

A 2008. február 6-ával induló munkaügyi perek már tárgyi költségfeljegyzéses perek, azaz az illetéket, a költségeket továbbra sem kell előre leróniuk a feleknek, de a per bejezésekor a költségek viseléséről a pernyertesség/pervesztesség arányában rendelkezik a bíróság. Tehát a pervesztes munkavállalóknak az ellenfélnél felmerült képviseleti költségén felül, ezentúl meg kell fizetniük a le nem rótt illetéket, és a perben felmerült költségeket is.

Az új szabályozás azonban nem zárja el a munkavállalót attól, hogy szociális helyzetére, jövedelmi viszonyaira tekintettel személyes költségmentességet kérjen a perben - azaz a rászorulók továbbra is költségviselés nélkül pereskedhetnek.

Emellett a Jogi Segítségnyújtó Szolgálattól pártfogó ügyvéd kirendelését is kérhetik a munkavállalók, azonban pervesztesség esetén ennek költségeit ki kell fizetni (hacsak nem kaptak személyes költségmentességet). A társadalombiztosítási perek pedig továbbra is költségmentesek maradnak.

Az igazágügyi tárca vizsgálja az új szabályozást

Szakértők szerint a munkáltatójukat perelni kívánó munkavállalók jogérvényesítési igénye súlyosan sérül a munkaügyi perek tárgyi költségmentességének megszüntetésével, mivel a személyes költségmentesség engedélyezésénél a bíróság az egész család jövedelmi viszonyait vizsgálja, sőt, akár egy víkendház tulajdonjoga is kizáró ok lehet.

Ugyanígy vélekedik az Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói oldala is, és törvénysértőnek tartja, hogy az igazságügyi tárca az országos érdekegyeztetés megkerülésével módosította a munkavállalók számára hátrányos módosítást. A perköltség viselésének új szabályai ugyanis nemcsak akkor alkalmazandóak, amikor a munkavállaló indítja a munkaügyi pert, hanem akkor is, ha a munkáltató a felperes, és megnyeri a munkavállalóval szemben.

Az igazságügyi tárca nemrégiben közleményben reagált a felvetett panaszokra. A közlemény szerint szakértői tárgyalások és államtitkári egyeztetések kezdődtek a munkaügyi tárcával is. A minisztérium szakmai álláspontja azonban változatlan atekintetben, hogy a rászorultságnak kell állnia a költségvetésből finanszírozott állami kedvezmények odaítélésének középpontjában.

A tárcák emellett vizsgálják a költségkedvezményi rendszer további differenciálásának lehetőségét annak érdekében, hogy ne feltétlenül essen egy megítélés alá a pereskedés, ha annak tárgya a mindennapi megélhetéshez szükséges kereset vagy egy százmilliós végkielégítés.