Fél, ezért betegen is dolgozik a magyar

Amíg 10-15 éve a táppénz és a rokkantnyugdíj jelentette a menekülőutat a munkahelyek megszűnésétől aggódóknak, mára ez a helyzet megváltozott. Táppénzre ugyanezen okokból csak az igazán betegek mennek, az orvosok szerint gyakran túl későn is - írja a Napi Gazdaság.

Az OEP adatai szerint az elmúlt időszakban jóval kevesebben mentek betegállományba, mint néhány évvel ezelőtt. A rokkantnyugdíjazás sem eszköz már a munkapiacról kiesők kezében - az idén megújult jogszabályi háttér is rásegít a folyamatra.

Átlagosan harminc napot vannak táppénzen egy évben a betegesekedők, egy napra megközelítőleg 3000 forintra jogosultak. Az évtized elejére jellemző csődhullám miatt akkor sokan menekültek táppénzre, 1995-ben például 40 napot töltöttek betegen.

Az emberek mostanában jobban tartanak munkahelyük elvesztésétől, mint egy betegség szövődményeitől - állítja egy fővárosi háziorvos. Tapasztalatai szerint a gazdasági társaságoknál dolgozók kevésbé veszik igénybe a betegállományt, mint a közférában tevékenykedők.

További tényező a vizitdíj bevezetése. Több mint 20 százalékkal csökkent az orvos-beteg találkozás. Egy könnyű megfázással már nem keresik fel azonnal az orvos, ugyanakkor egyre komolyabb panaszokkal fordulnak hozzájuk. Sokan csak akkor veszik igénybe az ellátást, sokan az öngyógyítással próbálkoznak, ezért az orvosi kezelés tovább tart.