Tovább megy a bruszt a tokajiért

Vágólapra másolva!
A Tokaji borvidéket kettészeli a magyar-szlovák határ, s a márkanévhez ragaszkodik is mindkét ország. Egy uniós egyezmény szerint bizonyos feltételekkel mindkettőt meg is illethetné, a megállapodás azonban még nem jött létre. Közben mások is igényt tartottak a tokajira, olasz, francia, amerikai és ausztrál tokaji is létezik vagy létezett, de melyik az igazi?
Vágólapra másolva!

A Tokaji borvidéket, amely Magyarországról a szlovák részre is átnyúlik, közös régiónak kell tekinteni - értett egyet Gráf József és Zdenka Kramplova, a két ország agrárminisztere. Ez egy újabb lépés a megegyezés felé a Tokaj márkanév használatáról folytatott vitában- tette hozzá Kramplova szóvivője.

A két miniszter abban is egyetértett a csehországi Brnóban a Salima nemzetközi élelmiszer-ipari vásáron, hogy a márkanév használatának egyértelművé kell tennie: Tokaj vidéke "történelmi kincs, amelyen osztozunk és amelyért együttesen vagyunk felelősek".

Gráf megerősítette, hogy a Tokaji borvidék ügyében a szlovák féllel folytatott megbeszélések jól haladnak, és több kérdésben már sikerült is megállapodni. Valamelyest pesszimistábban vélekedik Molnár Péter, a Tokaj Reneszánsz - Tokaji Nagy Borok Egyesületének elnöke, aki szerint már az is nagy dolog, hogy egyáltalán folynak szakmai egyeztetések, újabb tárgyalásokra azonban mindenképpen szükség van a jövőben.

A magyar törvény érvényes

Egy uniós egyezség szerint amennyiben határon átnyúló borvidékről van szó, úgy annak az országnak a törvényei és jogszabályai érvényesek az egész területre, amelyikben nagyobb része helyezkedik el, ez pedig Magyarország.

A két ország területén fekvő Tokaji borvidéket ezért olyan egységes borrégióként kezelné a két ország, ahol a magyar borászati normák, szabályok lesznek érvényesek. Ennek értelme a magyar agrártárca irányítója szerint az, hogy a tokaji bor minőségét a továbbiakban is egységes módon szavatolni lehessen.

Forrás: [origo]

Egyre többen élnének a tokaji jól csengő nevéből

Vitatott kérdés azonban még, hogy szlovák oldalon mekkora területet lehet a borvidékhez tartozónak elismer(tet)ni. Szlovák részről egyelőre ragaszkodnak korábbi álláspontjukhoz, miszerint valamivel több mint 900 hektár tartozik a területhez. A magyar fél viszont úgy véli, hogy ennél kisebb, mintegy 565 hektár ismerhető el olyan területként, ahol ténylegesen a tokaji bor előállítására alkalmas szőlőterület található. Míg a szlovákok szerint a Tokaji régió mintegy 20 százaléka fekszik országuk területén, a magyar borászok kitartanak amellett, hogy a háromfalunyi (Kistoronya, Szőlőske és Újhely) terület hozzávetőleg 10 százaléka a kérdéses régiónak.

Mindkét fél "jóindulatú"

Utóbbi kérdéskörről még további egyeztetés szükséges Gráf szerint, de a miniszter véleménye az, hogy ebben is hamarosan megállapodás születik Magyarország és Szlovákia között. Mindkét fél jóindulatúan áll ugyanis a kérdés rendezéséhez a miniszter szerint. Egyértelművé tette ugyanakkor azt is, hogy a szakértőknek - azaz a borászoknak - dűlőről dűlőre kell megvizsgálniuk a kérdéses területek alkalmasságát.

Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szintén megerősítette, hogy ha egységes minőségű bort szeretnének a termelők Tokaj-hegyaljáról a piacra vinni, akkor a szlovákoknak a magyar normákat kell alkalmazniuk. Erre azért van szükség, hogy a "felhígulást meg lehessen akadályozni" - mondta. Molnár Péter - megerősítve Marcinkó álláspontját - úgy véli, nagyon fontos, hogy a világ bármilyen részén megvásárolt tokaji felismerhető legyen, ehhez pedig fontosak az egységes normák.

Mindenki a nevet akarja

Forrás: [origo]A tokaji elnevezés hivatalosan 2007 áprilisától a miénk. Az Európai Bizottság 2006 decemberében elfogadott jelentésében hivatalosan is javasolja, hogy a Tokaj földrajzi megnevezés 2007. április 1-jétől kizárólag a Magyarországról (és a Tokaji-hegyvidék szlovákiai részéről) származó borokat illesse meg. A kizárólagos használat egy korábbi megállapodás értelmében a Tokaji hegyvidéknek Szlovákiához tartozó részein termelt borait is megilleti, ehhez azonban teljesíteniük kell a tokaji borokra vonatkozó magyarországi minőségi szabványokat és eljárásokat.

Tavaly márciusban járt le az az átmeneti időszak, ami alatt a francia elzászi és az olasz Friuli-Venezia Giulia tartományban készült egyes borok használhatták a tokaji nevet. Egy, az EU és Magyarország között 1993-ban kötött megállapodás 13 éves átmeneti időszakra engedélyezte az elzászi "Tokay" Pinos Gris és a friuli "Tocai" szőlőborfajták esetében a név használatát.

A megállapodást később az olasz régió megtámadta, az Európai Bíróság 2005. május 12-én Magyarországnak adott igazat, és megerősítette a korábban kötött szerződést.

Amerikai tokaji

Nemcsak Európában, de egyebek mellett az Egyesült Államokban és Ausztráliában is forgalomba hoznak ilyen néven bort. Egy 2006. márciusban aláírt EU-amerikai bormegállapodás értelmében az USA a jövőben nem ad ki új engedélyt tokaji néven borok forgalmazására. Mivel az EU-n kívül nincs földrajzi eredetvédelmet szavatoló nemzetközi egyezmény, itt a magyar igények érvényesítése nagyobb nehézségbe ütközik. Ausztráliában "Canberra Tokay" néven hoznak forgalomba egy édes desszertbort, az ausztrálok szerint szőlőfajtáról van szó.

Egy 2004 júniusában aláírt háromoldalú megállapodás (Magyarország, Szlovákia, Európai Bizottság) Szlovákia esetében szabályozta a tokaji név használatát. Az egyezmény keretében már akkor létrejött az EU mindmáig egyetlen, határokon átnyúló egységes borrégiója. Pozsony megkapta a névhasználatra vonatkozó engedélyt, de csak a terület 10 százalékára, 565,2 hektárra. Ezért viszont tartaniuk kell magukat a magyar technikai eljárásokhoz.