Ankara érdekelt a türkmén gáz tranzitjában

Törökország rendkívül érdekelt abban, hogy a türkmén gáz Törökországon keresztül eljusson Európába, és kész kivenni részét az ezzel kapcsolatos beruházások megvalósításában - közölte kedden Abdullah Gül török államfő fogadva Ankarában Gurbanguly Berdimukhammedov türkmén elnököt. Az elnöki látogatásról a hivatalos türkmén sajtószolgálat számolt be.

A türkmén elnök kedden érkezett hivatalos látogatására Ankarába, a Güllel folytatott megbeszélésén a gázipari kérdéseken kívül szó volt a Kaszpi-tengert érintő együttműködésről az idegenforgalom és a közlekedés területén.

Az Európai Unió által támogatott, az orosz gázmonopólium ellenében tervezett Nabucco gázvezeték forrásországai között szerepel Azerbajdzsán és Türkmenisztán is. Türkmenisztán jelenleg csak Oroszországon át exportálhat földgázt - évente ötven milliárd köbmétert -, mivel más exportút nincs.

A Nabucco gázvezeték éves kapacitását 20 milliárd köbméterre tervezik, de van 30 milliárdra vonatkozó számítás is. Tavaly decemberben Oroszország megállapodott Kazahsztánnal és Türkmenisztánnal arról, hogy új vezeték építésével növelik a közép-ázsiai országok földgázexportját Oroszországba.

Az évi 20 milliárd köbméteres szállítókapacitásra tervezett új vezetékkapcsolat 2010-re épülne meg. Az új orosz-kazah-türkmén megállapodás csapást mért a nyugat-európai reményekre, hogy a térség a Nabucco révén alternatív földgázhoz jut Közép-Ázsiából, csökkentve a függést az orosz gázszállításoktól.

A térségbeli országok között 1999-2000 években tárgyalások folytak egy kaszpi-tengeri gázvezeték kiépítéséről, de a vállalkozást az hiúsította meg, hogy Baku és Asgabat nem tudott kiegyezni a szállítandó türkmén és azerbajdzsáni gáz arányaiban. A viták odáig fajultak, hogy Szaparmurat Nyijazov akkori türkmén elnök visszahívta az ország bakui nagykövetét, a türkmén-azeri kapcsolatok igen feszültté váltak, s írott malaszt maradt a 16 milliárd tonna türkmén gáz szállításáról akkoriban kötött török-türkmén megállapodás is.

A Nyijazov halála után hatalomra került új türkmén elnök, Gurbanguly Berdimukhammedov - aki tevékeny külpolitikai szerepvállalásáról ismert - a külügyminisztériumi tisztviselők előtt tartott múlt heti beszédében jelentette be döntését a bakui nagykövetség munkájának újraindításáról. Az azeri-türkmén kormányközi együttműködési bizottság első, januári ülésén pedig tervbe vették Berdimukhammedov azerbajdzsáni látogatását.