Az EB vizsgálja a MOL-t

Vágólapra másolva!
Egyebek között két korábbi európai bírósági ítélet fényében vizsgálja az Európai Bizottság azt a kérdést, hogy a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. alapszabályában foglalt szavazati korlát sérti-e az uniós jogot vagy sem - derül ki abból a válaszból, amelyet az egységes belső piaci ügyekért felelős biztos, Charlie McCreevy küldött egy európai parlamenti képviselő ezzel kapcsolatos kérdésére.  
Vágólapra másolva!

A finn Piia-Noora Kauppi a Németországot az úgynevezett Volkswagen törvényben biztosított 20 százalékos szavazati korlát miatt elmarasztaló bírósági ítélet kapcsán arról érdeklődött Brüsszelnél, hogy a Mol 10 százalékos korlátja nem indokolja-e szabálysértési eljárás indítását Magyarország ellen is.

Tavaly októberi ítéletében az Európai Bíróság úgy vélte, Németország nem teljesítette az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettségeit, amikor hatályban tartotta az úgynevezett Volkswagen-törvény egyes rendelkezéseit - köztük azt, hogy egy részvényes a szavazati jogok csak maximum 20 százalékát birtokolhatja.

Kauppinak adott válaszában McCreevy jelezte, hogy Brüsszelben ezt az ítéletet, valamint egy Nagy-Britannia elleni bírósági döntést is figyelembe véve elemeznek minden, a szavazati korláttal kapcsolatos problémát. A brit esetben a bíróság azt mondta ki: döntőnek kell tekinteni, hogy a korlátozás a társasági jog rendeltetésszerű alkalmazásából ered, vagy a tagállam, mint közhatóság intézkedésének tekintendő.

A Volkswagen törvény ezt tovább pontosította azzal, hogy megjegyezte: különbség van a részvényeseknek biztosított - azok szabad akarata szerint alkalmazható - jogkör, valamint a törvény útján előírt, a részvényeseknek kitérési lehetőséget nem adó kötelezettség között - áll a válaszban.

A magyar kormány korábban kinyilvánított álláspontja szerint semmilyen következtetést nem lehet levonni a Volkswagen-törvényről született bírósági döntésből a magyar jogszabállyal kapcsolatban, mert az utóbbi éppenséggel tágítja a részvényesi jogosítványokat azzal, hogy a legfontosabb döntéseket az illető társaságok közgyűlésére bízza.

McCreevy azt is megemlítette, hogy novemberben a bizottság már hivatalosan döntött a vizsgálat indításáról az úgynevezett lex Mol miatt. Emlékeztetett, hogy Brüsszel megkapta a magyar választ az ezzel kapcsolatos megkeresésre, és "a megfelelő időben" válaszol rá.