Kérdőjeles a Déli áramlat útvonala

Vágólapra másolva!
 Továbbra is nyitott a Déli Áramlat vezeték nyomvonalának iránya: a gázvezeték utolsó szakasza Magyarországról Olaszország felé - az eredeti terveknek megfelelően - Ausztrián keresztül is haladhat, de a szlovéniai irány is lehetséges - írta szerdai számában a szlovén Delo cím napilap, mintegy megerősítve az orosz Kommerszant hétfői jelentését.
Vágólapra másolva!

Egyelőre mindkét lehetőség nyitott, mivel aláírt megállapodás egyelőre nincs sem Ausztriával, sem Szlovéniával.

A Delo szerint a Gazprom nem foglalt állást orosz lapok olyan jelentéseivel kapcsolatban, amelyek szerint a Szlovéniával folytatott tárgyalások hírét szándékosan szivárogtatta ki, hogy ezzel nyomást gyakoroljon az osztrák OMV-re.

Szlovén alternatíva boríthatja az eredeti tervet

Az orosz Kommerszant hétfőn arról írt, hogy Ausztria kimaradhat a Déli Áramlat gázvezeték nyomvonalából, és a vezeték Szerbiából Szlovénia felé mehet esetleg tovább Észak-Olaszországba: a Gazprom vezetője pénteken Ljubljanában már meg is szerezte a szlovén államfő támogatását.Ugyanakkor a lap azt is hozzátette, hogy a szlovén vezetővel folytatott tárgyalás témáinak közzététele valószínűleg azt a célt szolgálja, hogy a Gazprom jelezze Ausztriának, amellyel az utóbbi időben kiéleződött a viszonya, hogy a Déli Áramlat elkerülheti az országot.

Az OMV-nél viszont hétfőn cáfolták, hogy problémák lennének a kétoldalú viszonyban. A Kommerszant cikkével kapcsolatban az OMV szóvivője, Thomas Huemer hétfőn azt mondta az MTI-nek, hogy "nincs semmiféle vita az OMV és a Gazprom között".

A Kommerszant szerint Szlovénia Déli Áramlatba való bevonásának lehetősége eléggé váratlannak tűnik. Mindeddig ugyanis úgy tekintették, hogy a vezeték szárazföldi útvonalterve készen áll: a gáz Bulgárián, Szerbián, Magyarországon és Ausztrián át jutna Észak-Olaszországba, illetve egy másik ágon Görögországon keresztül Dél-Olaszországba - az utóbbi szakaszról április végén szándékoznak aláírni a megállapodást.

Megromlott Gazprom-OMV viszony

A lap emlékeztetett rá, hogy a Gazprom és az osztrák OMV viszonya még januárban, közvetlenül az együttműködési megállapodás aláírása után romlott meg. A dokumentum szerint a Gazpromnak 50 százalékot kellett volna kapnia a baumgarteni székhelyű közép-európai gázkereskedelmi platformból (Central European Gas Hub), az OMV Gas International leányvállalatából - a baumgarteni fizikai elosztóközpont maga száz százalékban az OMV-é továbbra is -, és az OMV-vel közösen földalatti tárolókat kellett volna építenie Ausztriában és a környező országokban. Néhány nap múltán azonban kiderült, hogy a Gazprom nem szándékozik gázt eladni azoknak a kereskedőknek, akik már lekötöttek maguknak kapacitást a transz-ausztriai vezetéken. A monopólium ezt azzal indokolta, hogy ellentétben állna stratégiai céljával, hogy minél több gázt adjon el közvetlenül a végső felhasználóknak. Szakértők szerint azonban lényegében arról van szó, hogy a Gazprom és az OMV "egyszerűen nem osztotta meg egymás között az ausztriai belső piacot".

A két végpont azért stabil

A Déli Áramlat gázvezeték - a Gazprom és az olasz Eni közös vállalkozása - a krasznodari területről indul, s a Fekete-tengeren át jut el Bulgáriába, onnan egyik ága Dél-Olaszország, másik ága Közép-Európa felé indul, s az utóbbi ág halad át Magyarországon Ausztria felé. A tervek szerint a vezeték évi körülbelül 30 milliárd köbméter gázt szállít, s ebből a magyar-orosz megállapodás értelmében a magyarországi ágon legalább évi 10 milliárd köbméter halad át. A vezeték építési költségeit mintegy 10 milliárd dollárra becsülik - a pontos összeget a pontos tervek alapján később nevezik meg -, s moszkvai számítások szerint 2013-ban helyezik üzembe.