Kevéssé ismerik a magyar diplomát

A célul kitűzött intézmények és szakok közötti átjárhatóság jelentősen fejlődik, de az európai szintű együttműködés továbbra is nehézkes - derült ki az Életpálya Szövetségnek a Budapesti Corvinus Egyetemen a felsőoktatási rendszer újdonságairól, elsősorban a mesterképzésről rendezett konferenciáján. A magyar diplomát gyakorlatilag nem ismerik nyugaton.

A következő két évben kifutó elkülönült főiskolai és egyetemi képzést felváltja a három éves bachelor és a két éves master képzés (kivéve néhány esetet, például az orvosok továbbra is egységes képzésben részesülnek).

A most másodéves évfolyamok jövőre diplomáznak, és egyben döntést is kell hozniuk arról, hogy akarnak-e, és ha igen, hol tovább tanulni. Eddig nagyon kevés információ állt rendelkezésre arról, hogy mit is kell tenni mesterszak választásakor, hogyan zajlik a felvételi.

Nem ismerik nyugaton a magyar diplomát

Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos és oktatási rektorhelyettese szerint a bolognai rendszerű felsőoktatás nagy hátránya, hogy bár a nemzetközi mobilitást kéne segítenie, mégis nehézkesen működik. Ennek oka, hogy a munkaadók továbbra sem tudnak sokat egy másik uniós ország diplomájáról, ezért bizalmatlanok is azzal szemben.

Gondot okoz az egységesített kreditrendszer (ECTS) felemás alkalmazása, mert a rengeteg felsőoktatási intézmény által oktatott tárgyak nehezen összehasonlíthatók. Így lehet, hogy valahol - még ha ugyanazt tanítják is - 10 kredit szerezhető egy kurzuson, míg itthon csak 5.

Olyan alapvető akadályok is nehezítik az egységesítést, amelyek megváltoztatása nehezen képzelhető el. Egyes országokban trimeszterekre, máshol szemeszterekre osztják fel a tanévet. Kérdés, hogy hogyan vehetne részt (egyenlő esélyekkel) a magyar diák egy svéd egyetem képzésében, ha itthon augusztus végén még szigorlatot kell tennie, míg kinn már a hónap közepén elkezdődnek a kurzusok.

Diákturizmussá vált az Erasmus program

Az Európai Unió által pénzelt Erasmus program, amelynek a felsőoktatásban dolgozó oktatók és a hallgatók nemzetközi cseréje a célja, szintén felemás eredményekkel működik. Általában pozitívumként hozható fel a jó nyelvgyakorlás lehetősége, egy idegen kultúrában való megfelelés tapasztalata, viszont éppen ezek miatt a program diákturizmussá alakult, az oktatás nemzetköziesítése háttérbe szorult.

Szó volt a mesterszak követelményeiről is. A tervek szerint a két év alatt megszerzendő 120 kredit a következő képpen oszlana meg. Az alapozó ismeretek 20-40 kreditet érnének, ezek a bachelor szinten is tanult ismeretek kiegészítését, megerősítését jelentené.

A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma 20-30 lenne, míg a differenciált szakmai anyag 25-65 kreditet érne. A szabadon választható tantárgyat legalább 6 kredit értékben kéne felvenni. A diplomamunkához tartozó kurzus 15 kredit súllyal szerepelne. Az egészen belül a gyakorlati ismeretek arányának legalább 30 százaléknak kell lenni.

Már bachelor évek előtt érdemes gondolni a mesterképzésre

Ezzel párhuzamosan középiskolásoknak is rendeztek programot, amelyen előadást hallhattak a kétszintű érettségiről és a 480 pontos felvételi rendszerről. Továbbá itt is szó esett a mesterképzésről, hiszen az átjárhatóság miatt a diákoknak felsőoktatási pályájukat minél korábban el kell kezdeni tervezni.