Franciaországgal barátkozik Gyurcsány

Magyarországnak új gazdasági impulzusokra van szüksége, Franciaország új barátokat keres, és ez a közös érdek teszi lehetővé a két ország közötti stratégiai partnerségi megállapodás aláírását - mondta csütörtökön Gyurcsány Ferenc a párizsi magyar nagykövetségen francia befektetők előtt.

A magyar kormányfő a nap folyamán írta alá az együttműködésről szóló politikai nyilatkozatot Nicolas Sarkozy államfővel. "A társadalmi és a gazdasági célok összeegyeztethetőek (Magyarországon), és ebben kérem a francia üzletemberek támogatását" - mondta a magyar kormány által elindított reformok ismertetése után Gyurcsány.

Előadásában kiemelte: Franciaország sokáig késlekedett a közép-kelet-európai térséget felfedezni, és emiatt a rendszerváltást követően eleinte elsősorban amerikai és német impulzusok hatottak a magyar gazdaságra. Míg Németországon belül csak Bajorországgal 10 milliárd euróra rúg az éves külkereskedelmi forgalom értéke, addig Franciaországgal alig éri el a 6 milliárd eurót. A késlekedés azonban új lehetőségeket is rejt magában a miniszterelnök szerint.

A magyar kormány azt keresi - fogalmazott Gyurcsány -, hogyan lehet állami közreműködéssel vállalati szinten létrehozni a két ország közti szorosabb együttműködést. Magyarország elsősorban a biotechnológia, a kutatás-fejlesztés és a kommunikációs fejlesztések terén szolgál lehetőségekkel, és a kelet-közép-európai régió egyik legjobb természettudományos és technológiai oktatásával, valamint fejlett biotechnológiával rendelkezik.

Gyurcsány szerint Franciaország és Magyarország hasonló kihívások előtt áll, és ehhez a választóktól érkező reakciók sem térnek el a két országban. "Az utóbbi években Magyarország nagy átalakuláson ment át. Szántottunk, vetettünk, beleizzadtunk. Az aratás még előttünk áll, és az remélhetőleg könnyebb lesz" - mondta a miniszterelnök.

Magyarországon a kormány az első két évben az államigazgatásban, a felsőoktatásban és az egészségügyben indított el messze ható reformokat, "egy ponton azonban meg kellett állni, mert erős volt a politikai és társadalmi ellenállás" - fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: "A 400 méteres síkfutásban 300 méternél meg kellett állni az egészségügyben".

Gyurcsány kifejtette: szeretne új impulzust adni Magyarországnak, és közben nyugalmat teremteni a hétköznapokban, amihez szerinte a nyugodt reformpolitika a megfelelő eszköz. Ezek közül kiemelte a magyar adórendszer megújításának szükségességét, amely "több lesz, mint a szokásos éves igazítás, de kevesebb, mint egy adóreform" a munkahelyteremtés és a beruházások ösztönzésének, illetve könnyítésének a céljából.

A kormány keresi a lehetőségeket a 2006-os plusz négy százalékos vállalati adó eltörlésére, a 16 százalékos társasági adó megváltoztatására, amely a legalacsonyabb a kelet-európai régióban, a minden egyes munkavállaló után befizetendő 2000 forintos egészségügyi hozzájárulás eltörlésére, valamint a szociális járulékcsökkentésre és az adóbevallás egyszerűsítésére. A kormányfő ígérete szerint az év végéig mindegyik magyarországi határszakasz elérhető lesz autópályán, s ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a kis- és középvállalatok is vonzóvá váljanak az üzletemberek számára.

A közel ötven francia befektetővel történt találkozón - amelyen a Párizsban élő Fejtő Ferenc író, újságíró, történész is megjelent - Sólyom László köztársági elnök nevében a miniszterelnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét nyújtotta át Pierre Guénant-nak, a La Baule-i befektetői világkonferencia és Poitou-Charente megye gazdasági tanácsa elnökének. A kitüntetett bejelentette a Magyar-Francia Kereskedelmi Kamara megalakulását, amelyben közel ötven magyar vállalat és intézmény vesz részt alapító tagként, és eddig 20-25 francia vállalat is jelezte érdekeltségét. Az alapító közgyűlés júniusban Budapesten lesz.

A találkozót megelőzően reggel Gyurcsány Ferenc elhelyezte a megemlékezés virágait Nagy Imre néhai miniszterelnök és az 1956-os forradalom mártírjainak jelképes síremlékművénél a párizsi Pere Lachaise temetőben. A megemlékezésen részt vett Méray Tibor, Párizsban élő közíró, akinek kezdeményezésére az emlékművet az Emberi Jogok Magyar Ligája 1988-ban állította, valamint Sujánszky Jenő, az 1956-os Magyar Forradalom Francia-Magyar Emlékbizottságának elnöke.