WSJ: Oroszország kijátszotta a Nabucco-tervet

Oroszország kijátszotta az Európai Unió gázvezetéktervét, a Nabuccót abban a versengésben, amelynek kimenetele nemcsak a kontinens energiaellátását, hanem a politikai befolyást is meghatározhatja évtizedekre - írta a hétfői The Wall Street Journal.

A Verdi-opera után elnevezett EU-projektet a bürokrácia béklyózza, miközben a Kreml által támogatott elképzelés a Nyugatot zavarba ejtő gyorsasággal és sikerrel halad előre - olvasható a Budapestről keltezett elemzésben. Az új gázforrásokat kereső Európát lerohanta Oroszország - fogalmazott Guy Chazan, aki leszögezi: Moszkva nyerésre áll a gázvezetékversenyben. A szerző szerint, míg a hidegháború idején az erőegyensúlyt az atomtöltetek számában mérték, ma az energiapiacon folyik a küzdelem. "Az oroszok egyszerűen sokkal gyorsabbak voltak" - idézte a vezető amerikai gazdasági napilap Garamhegyi Ábelt, a gazdasági minisztérium szakállamtitkárát.

A The Wall Street Journal szerint miközben az EU csökkenteni kívánja az orosz gáztól való függőségét, az orosz Déli Áramlat tervének győzelmes előrehaladása Vlagyimir Putyin volt elnök "állami irányítású kapitalizmusának" erejét mutatja. Európa a konszenzust keresve a törvényekhez ragaszkodva a versenyt részesítette előnyben, a Kreml és az orosz gázmonopólium, a Gazprom viszont gyorsan és könyörtelenül tárgyalt.

"A Gazprom, ez az állami monopólium, nyomást gyakorolt a verseny korlátozására" - mondta az újságnak Matt Bryza helyettes amerikai külügyi államtitkár, aki a Déli Áramlat elhárítását célzó "vesztes küzdelmet" irányította. A cikk rámutat, a Nabucco-vezetékkel az az egyik fő gond, hogy nehéz megtalálni a gázt, amellyel meg lehet majd tölteni, az azt építő vállalatok ugyanis nem termelnek ki gázt. Az újság idézte Veres János pénzügyminisztert, aki szerint Putyin 2005-ben a Kremlben egy ebéden azt mondta: "csak olyan vezetéket lehet építeni, amelyhez megvan a gáz".

A lap az álláspontjukat változtató országok között említi Magyarországot, amely eredetileg támogatta a Nabuccót. Budapest 2007-re azonban már megkérdőjelezte a terv üzleti életképességét és felemlegette, hogy Azerbajdzsán, a forrásország nem demokrácia. Az amerikai diplomácia tavasszal igyekezett meggyőzni a magyarokat a gázforrások diverzifikálásának szükségességéről. Ezután Magyarország visszatáncolt a Nabuccóhoz, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 2007 szeptemberi konferencián "teljes támogatásáról" biztosította a projektet. Mint mondta, az Oroszországtól független források megtalálása a cél. Moszkva viszont visszavágott, Putyin és képviselői bejárták Kelet-Európát. Megnyerték Bulgáriát és Szerbiát tranzitországnak, megszerezték egy fontos ausztriai gázelosztó felét, majd nyomást kezdtek gyakorolni Magyarországra, a Déli Áramlat hiányzó láncszemére.

Garamhegyi Ábel szerint Budapest tudta, hogy ha elutasítják az orosz ajánlatot, akkor Oroszország másik útvonalat keres. A lap szerint a képlet Magyarország számára ez volt: ha nincs gázvezeték, nincs tranzitdíj sem. Az üzletről szóló megállapodás a magyar ellenzék felháborodását és az Egyesült Államok dühét váltotta ki. A lap végül Alekszandr Medvegyevet idézte. A Gazprom alelnöke azt mondta, az orosz Déli Áramlat és Északi Áramlat programmal szembeni ellenállás Európát energiaéhínségre ítéli, s ahogy a közmondás tartja, "nem lehet a fülemülét tündérmesékkel etetni".