Legálisan biztosabb a diákmunka

Vágólapra másolva!
A nyári szünetben egyre több diák vállal munkát, hogy kiegészítse zsebpénzét, vagy hozzájáruljon tanulmányai költségének fedezéséhez. Miután ők kevéssé jártasak a munkajog világában, fokozottabban ki vannak téve a munkáltatói önkénynek. A legbiztonságosabb diákszövetkezeteken keresztül elhelyezkedni. Cikkünkben áttekintjük a diákmunkával kapcsolatos munkajogi szabályokat.
Vágólapra másolva!

Munkavállalóként munkaviszonyba főszabály szerint a 16. életévét betöltött személy léphet. Bár 15 éves kor fölött az általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali tagozaton tanuló diák az iskolai szünetek alatt szintén létesíthet munkaviszonyt, ehhez azonban a szülő hozzájárulása szükséges.

A nyári munkát végző diákoknál gyakran előfordul a munkaszerződés nélküli munkavégzés. Sok munkáltató, bízva abban, hogy megússza munkaügyi ellenőrzés nélkül, szívesen foglalkoztatja a fiatalokat munkaszerződés nélkül, hiszen így nem kell adót, járulékokat fizetnie. Írásba foglalt munkaszerződés nélkül azonban nincs semmiféle garancia arra, hogy a munkavállaló a hónap végén ténylegesen meg is kapja a munkabért. A bejegyzett munkaközvetítők és iskolaszövetkezetek nagyobb garanciát nyújtanak a diákok számára, hiszen az őket foglalkoztatni kívánó munkáltató egy szűrőn már átesik. Így biztos, hogy legálisan foglalkoztatják őket, és hogy a keresetüket meg is kapják.

A legtöbb iskolaszövetkezet 16-17 (egyes munkakörök esetén 18) éves kortól kínál munkát. A szövetkezetek szigorúan elkérik az iskolalátogatási igazolást, emellett a diákoknak rendelkezniük kell adó-, tb- és lakcímkártyával, érvényes személyi igazolvánnyal, valamint a legtöbb szövetkezetnél bankszámlaszámmal is, hiszen a kifizetés a legtöbb helyen csak átutalással lehetséges. A belépésnél szövetkezeti részjegyet is kell jegyezni (általában 500-1500 forintért), melynek értéke a szövetkezetből történő kilépés után - elvileg - visszajár. A munkaszerződés ebben az esetben a diák és az iskolaszövetkezet között jön létre, megkötése előtt bármelyik munkára lehet jelentkezni, amit a szövetkezet felkínál. Érdemes személyesen érdeklődni, hiszen főként a nyár elején meghirdetett állásokat olyan gyorsan betöltik, hogy azok a szövetkezetek honlapjára már fel sem kerülnek.

Mire figyeljünk szerződéskötéskor?

A legbiztonságosabb az írásba kell foglalt munkaszerződéssel végzett munka. A szerződésben meg kell határozni a személyi alapbért, a munkakört, illetve a munkavégzés helyét. Ugyancsak meg kell jelölni a munkáltató pontos megnevezését, címét, a munkavállaló nevét és lakcímét, valamint egyéb, a munkaviszony szempontjából lényeges adatokat (például a munkáltató adószámát, hogy később ellenőrizni lehessen, a munkáltató bejelentette-e).

A munkaviszonyt a munkába lépésig be kell jelenteni az APEH részére is. Ezzel a munkavállaló, még ha rövid ideig tart is a munkavégzés, jogot szerez önálló társadalombiztosításra, és később, amikor majd nyugdíjba vonul, szolgálati időnek is számít (tehát ennyivel is növekedhet a nyugdíja).

Szintén legális lehetőség az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás (melyet ki kell váltani - ingyenesen - a lakóhely szerint illetékes munkaügyi központnál). Ezzel különböző ideig lehet dolgozni, vagy öt napot egymás után, vagy egy hónapban 15 napot, illetve egy éven belül 90 napot. Az is megengedett, hogy egy éven belül több munkáltatónál vállaljon valaki alkalmi munkákat, ebben az esetben, egy naptári évben legfeljebb 120 napot lehet vállalni.

Adózni és bevallani is kell

A diákokra is érvényes a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó szabályozás. Így január 1-től havonta legalább 69 000 forintot kell kapniuk, míg az órabér legkevesebb 397 forint. A munkabért fiatalkorúak esetében is az általános szabályok szerint terhelik a levonások, tehát személyi jövedelemadó-előleget, társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot vonnak le.

Érdemes figyelni arra, hogy ha a diáknak adóköteles jövedelme keletkezik, akkor a következő naptári év május 20-ig adóbevallást kell benyújtani a lakóhely szerint illetékes APEH-hoz.

Éjszakázás, ügyelet vagy metróépítés tilos

A 18. életévét be nem töltött személy fiatal munkavállalónak minősül, rájuk pedig bizonyos foglalkoztatási korlátozások érvényesek. Fiatal munkavállalót például nem lehet éjszakai munkára beosztani (ez az este 22 óra és reggel 6 óra közötti időszak), nem kötelezhető továbbá ügyeletre vagy készenlétre. Nem szabad olyan munkát végezniük, amely testi alkatukra, illetve fejlettségükre tekintettel rájuk hátrányos következményekkel járhat, ilyen például a veszélyes anyagok közelében végzett munkák, vagy az olyan föld alatti munkák, mint a metróépítés.

A tanuló nem dolgozhat napi 8 óránál többet (ennek megfelelően a heti munkaidő is legfeljebb 40 óra lehet), két munkanap között pedig legalább 12 órának el kell telnie. Őket a 20 nap alapszabadságon felül további évi 5 nap pótszabadság is megilleti. Rövidebb időtartamú munkaviszony esetén a szabadság természetesen időarányosan jár (egy hónapos munkaviszony esetén tehát 2 nap). Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, a ki nem adott időarányos szabadságot pénzben kell kifizetni.

Szórólapozástól a programozásig, mennyiért?

A szövetkezetek általában órabéres és teljesítménybéres munkákat kínálnak. Teljesítménybéres díjazásnál az elvégzett munka mennyisége határozza meg a kapott díjazást, mely függ az ügyességtől, gyakorlottságtól (ilyenek például a nyomdai munkák nagy része, az adatrögzítés vagy a kérdőíves lekérdezés). Az órabéres munkáknál nem kizárólag az eltöltött időt díjazzák, gyakran meghatározzák az elérendő teljesítményszintet is.

A borítékolásnál, csomagolásnál, matricázásnál, szórólaposztásnál, hostess munkáknál vagy a forgalomszámlálásnál az óradíjak általában 500 forintnál kezdődnek. Az irodai, vagy valamilyen speciális tudást igénylő (például programozás, fordítás, tolmácsolás) munkákért már 1000-1500 forintot is fizetnek óránként. A munkavállalás lehetséges időtartama változó, van olyan cég, amely akár 1-1 napra vagy hétre is tud munkát biztosítani. A szövetkezetek honlapján található hirdetések között azonban sok olyan található, amely azokat a diákokat várja, akik legalább a nyár végéig folyamatosan tudnak dolgozni.

A diákoknak lehetőségük van arra, hogy a munkát lemondják, ám azt még annak kezdete előtt jelezni kell a szövetkezeteknél (általában 24-48 órát hagynak erre). Ha azonban értesítés és megfelelő magyarázat nélkül maradnak távol, akkor azt kockáztatják, hogy további munkaajánlattal nem keresik őket, vagy egyes helyeken feketelistára kerülnek (bizonyos ideig nem vállalhatnak munkát).