Lesz uniós pénz az árvizek elleni harcra

Vágólapra másolva!
Magyarország vízgazdálkodási fejlesztéseire 2013-ig mintegy 1700 milliárd forint jut, az összeg 90-95 százalékát az Európai Unió finanszírozza - mondta Kóthay László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára az MTI-nek a "Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében" című kormányzati fórumon kedden Budapesten.
Vágólapra másolva!

A vízgazdálkodással foglalkozó állami szervek legfőbb feladatai közé tartozik az árvízi biztonság megteremtése, a sík- és hegyvidéki vízelvezetés, a szennyvíz gyűjtése és ártalommentes elhelyezése, illetve a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása.

Az államtitkár elmondta, hogy Magyarország kiszolgáltatott vízgazdálkodási helyzete miatt fontos, hogy a környező országokkal határvízi megállapodások szülessenek.

Rechnitzer László, a Széchenyi István Egyetem tanára a fórumon beszélt a Duna szerepéről a magyar fejlesztéspolitikában. Véleménye szerint a Duna nem szerepel megfelelő súllyal a különböző operatív programokban, és a folyó nem kap kellő figyelmet a területfejlesztésben. Úgy vélte, szükség lenne egy Duna kutatóközpont felállítására és a Duna térségi szerepének felértékelésére.

Cser László, a Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézetének igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a Duna magyarországi szakaszát elsősorban a külföldi (főleg osztrák, német és román), vízi áruszállítással foglalkozó cégek használják, a magyar cégek súlya kisebb. Magyarországon 40 vállalkozás rendelkezik hajóval, közülük is csak 4 foglalkozik nemzetközi vízi áruszállítással - tette hozzá.

A "Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében" szakmai fórum része egy, a Miniszterelnöki Hivatal és a Magyar Tudományos Akadémia között létrejött stratégiai együttműködésnek, amelynek első ciklusa 2003-ban indult.

A következő ciklus 2008 júliusában indul 250 millió forint finanszírozással. Az együttműködés célja, hogy a tudományos szféra meghatározott projektek keretében, kutatásokkal segítse a döntéshozók munkáját.