Tovább dolgozhat minden idők legdrágább bolygókutató űrszondája

2008. június 30-án hivatalosan befejeződött a Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda elsődleges küldetése. A sikeres működésre és a várható további eredményekre való tekintettel azonban két évvel meghosszabbították a programot. Összeállításunkban újra felelevenítjük a küldetés eddigi fontos és látványos tudományos eredményeit.

1997. október 15-én indították útnak a Cassini-Huygens űrszondapárost a floridai Cape Canaveralból. Hétéves utazás után, 2004 júliusában a Cassini, minden idők legdrágább bolygókutató űrszondája pályára állt a hatalmas gyűrűrendszerrel övezett gázóriás, a Szaturnusz körül, ahonnan azóta is ontja a képeket és a mérési adatokat. 2005 januárjában a Huygens leereszkedett a Titan nevű óriáshold felszínére, és lélegzetelállító képeket küldött a Földre.

A négy éven keresztül zajló elsődleges küldetési szakasz utáni új, egyelőre kétéves ciklusban az egyik fő célpont továbbra is a Titan marad, amely asztrobiológiai szempontból kiemelten érdekes, hiszen légkörében ahhoz hasonló kémiai folyamatok zajlanak, mint amilyenek bolygónkon az élet keletkezését megelőző ún. prebiotikus szakaszban lehettek jellemzők. További fontos célpont az Enceladus hold, amely a gejzírjeit tápláló felszín alatti víz miatt érdekes.

A hosszabbítás révén nem csupán a begyűjthető adatok mennyiségét akarják növelni. Az évszakos változások is követhetők lesznek a Titan légkörében, és újabb információkat kaphatunk arról, miért és pontosan milyen molekulák gyakoriságát tekintve tér el egymástól a nyári és a téli félteke felsőlégköre az óriásholdon. A Szaturnusz légkörében is várhatók évszakos eltérések, amiben az is közreműködik, hogy a gyűrű egyre kisebb területen vet árnyékot a bolygó korongjára.

* * *

A Cassini-Huygens nemzetközi összefogással készült - építésében és működtetésében a Központi Fizikai Kutatóintézet révén magyar kutatók is részt vállaltak. Feladata a Szaturnusz és népes holdrendszere felderítése a legkülönfélébb műszerekkel. A Cassini egy keringőegység, amely vizsgálja a Szaturnusz légkörét, a mágneses teret, a gyűrűrendszert, valamint végiglátogatja a holdak nagy részét.

Különös hangsúlyt helyeztek a rendszer legnagyobb holdja, a Titán a kutatására. A Titán Naprendszerünk egyetlen állandó, sűrű légkörrel rendelkező holdja, amelynek összetétele feltehetőleg igen hasonló az ősi Föld légköréhez. A Cassinivel utazott az európai fejlesztésű Huygens leszállóegység, amely leereszkedett a Titán légkörébe és elérte a hold felszínét.

Fantáziarajz a program elejéről: balra lent a Titan látható, amely felé a Cassini kibocsátja a Huygens-szondát (NASA, JPL, SSI)