Tönk szélén a hűtő- és konzervipar

Vágólapra másolva!
A tartósan erős forint a tönk szélére juttathatja az egyébként is a jövedelmezőség határán mozgó hazai zöldség- és gyümölcsfeldolgozó konzerv- és hűtőipart. Mivel mindkettő alapvetően magyar alapanyagból állítja elő és 60-70 százalékban exportálja termékeit, az erős forint gyakorlatilag veszteségessé teszi és ellehetetleníti az ágazatban eddig talpon maradt vállalkozásokat - tájékoztat a Napi Gazdaság.
Vágólapra másolva!

A hűtő- és konzervipari cégek kettős negatív árspirálba kerültek, mivel miközben az energiáért és az üzemanyagokért világpiaci árat kell fizetni, addig az értékesítési árakat az erős forintárfolyam alapjaiban befolyásolja. Az erős forint a jövedelmezőséget rontja és elviszi az európai piacokon elért néhány százalékos áremelés hatását.

"Ugyanakkor a belföldi piacon is veszítünk, mert az egyre olcsóbbá váló importáruval szemben is versenyhátrányba kerültünk" - mondta Cseh László, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke.

Ez a helyzet a fogyasztók számára is csak átmenetileg jelent előnyt, hiszen a vesztes pozíció hatása hosszabb távon mind a feldolgozók, mind az alapanyag-termelők ellehetetlenülését eredményezi.

Egy, az Agrár-Európa Kft. által a közelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmány szerint az élelmiszeripar jövedelmezősége hivatalosan nyolc százalék körüli - ebből persze nem árt levonni a nagy kereskedelmi láncok által kért visszatérítéseket, polcpénzeket, egyebeket -, ezeket leszámítva már csak két százalék körüli az élelmiszergyártók eredményessége. Ágazati szereplők egybehangzó vélekedése szerint ezt a két százalékot az idén mindenképp mínuszba fordítja a forint-euró árfolyamának alakulása (10 százalékkal erősödött a hazai fizetőeszköz az utóbbi hónapokban).

Drágák az alapanyagok, nagyobbak a költségek

Emellett drágultak az alapanyagok, valamint az energia és az üzemanyagok is. Utóbbi csak az idén 20 százalékkal lett drágább, márpedig ez a gyárak összköltségének 10-15 százalékát teszi ki.

Az idén a meggy kivételével valamennyi, nagyobb mennyiségben feldolgozott zöldség-gyümölcs többe kerül: az eddig feldolgozott termékek esetében 20-30 százalékos volt az alapanyagok áremelkedése - írja a Napi Gazdaság.

Mivel az acél világpiaci ára is szárnyal, ezért már a dobozgyártók, -szállítók is jelezték áremelési szándékukat. A konzervgyárakat mindez azért érinti nagyon hátrányosan, mert szezon közepén, a megkötött szerződések ellenére próbálják elérni céljukat a beszállítók. A cégek pedig egyszerűen nem rendelkeznek annyi tartalékkal, hogy mindezt kigazdálkodják.

Zsugorodik a piac

Az utóbbi 6-8 évben erőteljesen csökkent mind a konzerviparban, mind a hűtőiparban tevékenykedő magyar tulajdonú vagy Magyarországon termelő vállalkozások száma: ebben a felszámolások és csődök éppúgy szerepet játszottak, mint a felvásárlások.

A jövőben pedig további koncentráció várható Cseh László szerint. Jelenleg 16-18 konzervgyár, valamint hat nagyobb, illetve 4-5 kisebb hűtőház üzemel Magyarországon. A konzerv- és hűtőipar évi 800 ezer-1 millió tonnás kibocsátással működik és 110-120 milliárd forint körüli forgalmat bonyolít le.

A hűtőipar külön évi 200 ezer tonnányi árut állít elő, és mintegy 30 milliárd körül alakul a bevétele. A két feldolgozóágazat gyárai az éves árbevételükből mintegy 60 milliárdot az alapanyag-termelőknek fizetnek ki.